Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
531 Más képviselőtársaim már egyébként is megvilágí tották, hogy számtalan jogtechnikai lehetőség van arra, hogy ezt az ötéves korlátot egy most alakuló társaság is kijátssza. Például köthetők ötéves bérleti szerződések, amelyek lejártakor a bérlő jogot kap a föld megvásárlására. A gyakorlatban azonban már a szerződés megkötésekor átadhatja a vételárat. (Vancsik Zoltán: Csalni, azt tudtok!) Aligha kell aggódnunk a spekuláns miatt, neki valószínűleg telik jobb ügyvédre, mint a kisbirtokosnak. A kormánytervezet harmadik garanciális eleme szerint a jogi személy alkalmazottai vagy tulajdonosai között kell lennie egy legalább középfokú végzettségű agrárszakembernek. Ez a feltétel kétségtelenül nagyon nehéz feladatot ad bármely spekulánsnak, tekintve a magyar agrárértelmiség órabérét. A fenti feltételeket nevezi a miniszter úr szigorúaknak. A miniszter úr nyilván arra is számít, hogy kizárólag törvénytisztelő úriemberek fognak földet vásárolni, akik nem használják ki az ellenőrzés teljes lehetetlenségéből fakadó lehetőségeket. Nagy kérdés - erre Dávid Ibolya képvise lőtársam is rámutatott , hogy a telephely megengedése egyáltalán miért került bele a tervezet szövegébe. A szigorú feltételek áttekintése után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a törvénytervezet nem állít érdemi akadályt a külföldiek közvetett földtulajdon lása elé. Más szempontból azonban érdemes szemügyre venni ezeket a feltételeket még egyszer. Mit jelent a gyakorlatban az ötéves mezőgazdasági tevékenység? A rendszerváltás óta mindössze hét esztendő telt el. Vajon kik lehetnek azok a jogi személyiségű sze rvezetek, akik ötéves múltra tekinthetnek vissza a mezőgazdasági tevékenységben? A választ mindenki tudja: elsősorban a volt téeszek. A törvényjavaslat, ha innen nézzük, akkor egyes téeszvezetők monopóliumává teszi a termőföld külföldiek számára történő e ladását. A magyar kisbirtokosnak még az sem adatik meg, hogy ő adja el a földjét az esetleges külföldi vásárlónak. Ő a téeszelnöknek adhatja el a földjét, (Francz Rezső: Jaj, de nagy hülyeséget beszél!) és a téeszelnök lesz abban a rendkívül előnyös pozí cióban, hogy tárgyalhat a külföldi vevőkkel, befektetőkkel. (Francz Rezső: Nemcsak biciklizni kellene, hanem beszélgetni is kellene az emberekkel.) Ez a helyzet több szempontból is teljesen egészségtelen. Sokkal tisztább lenne, ha a kormány egyszerűen mege ngedné a külföldiek földtulajdonlását minden külön megkötés nélkül, mert akkor legalább a termőföld természetes tulajdonosai profitálhatnánk a termőföld esetleges áremelkedéséből. Nézzük meg, hogy miért is egészségtelen ez! Először is: továbbra is erősíti azt a szocializmusból örökölt negatív hagyományt, hogy a föld tulajdonosa egy alkalmazotttól függ: a téeszelnöktől. (23.10) Kétféleképpen is erősíti ezt a hagyományt. Egyrészt a téeszvezető vele szemben mint vásárló is fölléphet, tehát a vele való jó vi szony ápolása hasznos lehet másfelől a személytelen szövetkezeti tulajdon megerősíti az apparátus lélektani és tényleges pozícióját a kistulajdonosokkal szemben. Különösen így lesz ez azokban az esetekben, amikor a téeszvezetés egy nagy tőkeerejű külföldi vel társul. Ez egyenes út ahhoz, hogy a föld népe ezúttal pénzügyi függésbe kerüljön azoktól, akiktől egyébként munkajogilag is függő, sokszor kiszolgáltatott viszonyban van. Mindezek fényében rendkívül ellentmondásosnak tűnik a miniszter úr azon mondata, hogy a törvényjavaslat kellő garanciákat tartalmaz a túlzott mértékű birtokkoncentráció ellen, s nem vezet nagybirtokok kialakulásához. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a törvénytervezet kifejezetten a kistulajdonosi farmergazdaságból álló birtok szerkezet kialakulásának meggátlására született, s az Európától teljesen idegen, apparátusi kezelésű nagybirtok megerősítése irányába hat. Ráadásul ennek az apparátusnak a kezébe ad egy olyan monopóliumot, amely egyedülálló a magyar mezőgazdaságban: a term őföld külföldiek számára történő árusítását.
