Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
510 Soron következik Bogárdi Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Őt követi Pokorni Zoltán, FideszMagyar Polgár i Párt. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy népszavazás csak akkor lehet sikeres, ha a nép, amely szavaz, tudja azt, hogy mi az, amire szavaz, miről szól a szavazás. Ez természet esen költői kérdés is lehetne, ha nem az lenne a helyzet, ami, és nem beszélnénk el egymás mellett. Ez a ma esti vita jól mutatja, hogy egyáltalán nem célja kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy a szavazó világosan lássa, hogy mik azok, amik között neki v álasztania kell, és mi az érdeke, amire szavaznia kell. A kormány ugyanis azt mondja - idézem Horn Gyulát : "Nem akarunk külföldieknek földszerzési jogot adni." Bár ma itt SZDSZes képviselőtársam bevallotta, hogy az SZDSZ márpedig nem nagyon akar, de hog yha szerez, az nem akkora probléma. (Dr. Orosz Sándor: Figyelj oda, és akkor érted, amit mond!) (21.20) Az ellenzék tulajdonképpen ugyanezt mondja, nem akar földszerzési jogot adni külföldieknek, és mind a ketten azzal indokolják, hogy egyelőre ez nem céls zerű. Ha nem célszerű, akkor nyilván olyan garanciákat kell biztosítani, amelyek ezt nem teszik lehetővé. De sajnos ezek nem születettek meg. Ugyanis a kormány két kérdéssel fordult a parlamenthez - a földügyről beszélek, én a NATO kérdésével nem akarok fo glalkozni, ugyanis a NATO kérdésében nincs vita, nem érdemes vele tölteni vele az időt , második kérdés a kérdőíven, első a földügyben: a szövetkezeti és belföldi gazdálkodó szerezhessen földet. Nem akarom az egészet felolvasni, már többen megtették. A má sodik kérdés pedig, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen. Ez a kormány javaslata. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb már említettem, de nem volt időm részletesen kifejteni, az utóbbi hetekben elég sokat jártam választók körében, és so k helyen megkérdeztem, mondják már meg, legyenek szívesek, mit értenek az alatt, hogy belföldi gazdálkodó szervezet. Megmondom őszintén, nagyon kevesen tudták. Nem kizárólag, úgymond, mezőgazdasági dolgozók, hanem a polgármesterek közül is nagyon sokan úgy gondolták, hogy aki magyar állampolgár, vagy amelyik szervezet magyar állampolgárságú tulajdonosokat rejt. Nem kérem, ebben a kérdésben tisztán kell beszélni. Magyar vállalkozás, ahogy a kérdés fogalmaz, belföldi gazdálkodó az, akit a magyar cégbíróság be jegyzett, függetlenül attól, hogy kik a tulajdonosai. Még cifrább a helyzet, ugyanis jog szerint létezik egyszemélyes társasvállalkozás is, egyszemélyes kft., egyszemélyes részvénytársaság. Tehát a külföldi állampolgár bejön Magyarországra, bejegyeztet egy céget, ez ettől kezdve jogilag magyarnak minősül. És önök tulajdonképpen - és itt van a hamisság - ennek földszerzési jogot kívánnak adni. Ez nem volna probléma, ha ezt önök nyíltan bevallanák, ha önök azt mondanák, a magyar gazdaság jelenlegi fejlettségi állapotában célszerű ezen vállalkozásoknak földszerzési jogot adni. De nem ez történik. Az történik, hogy nem magyarázzák meg, mit jelent. Elbeszélnek a kérdés mellett, közben azt állítják, hogy mi külföldieknek nem, csak belföldinek. Itt nincs különbség. Külföldi természetesen az, jogi személyben, akit külföldön jegyeztek be. Ilyenformán az a magyar vállalkozó, aki Ausztriában a cégbíróságon bejegyzi a cégét, jogilag külföldinek minősül. Ezért tartjuk mi nem egyenesnek és nem érthetőnek a kormány kérdését , és ezért valljuk azt, hogy erre a kérdésre nem születhet tisztességes válasz, mert nem érthető. Nem azért nem érthető, mert nem értik a szavakat, hanem a jelentést nem érti az átlagpolgár. Ma kormánypárti részről ebben az ügyben egyetlen szó nem hangzott el. Tegnap esete egy lakossági fórumon voltam egy MSZPs képviselőtársukkal. Végig azt hajtogatta, nem, külföldinek egyáltalán nem, csak belföldinek. De amikor rákérdeztem, akkor se volt hajlandó megmagyarázni, hogy ő mit ért a belföldi jogi személyiségű vállalkozás alatt.
