Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
511 Az ellenzék egy célt kerget, ezt a célt szeretné elérni, hogy a jelenlegi földtörvényen ilyen vonatkozásban ne történjen változtatás. Minket abba a népszavazási kezdeményezésbe, amelyről itt már szó esett, tulajdonképpen a kormány változ tatási szándéka kergetett bele. Mi azt tartottuk és tartjuk most is jónak, hogy jelen fejlettségi állapotunkban, amikor a földeket nem adták ki - három év óta áll a földkiadás , a földkiadó bizottságok idestova egy éve megszűntek, de ebben az ügyben semmi nem történt, a földhivatalok állapota tragikus. Épp az elmúlt hetekben volt egy ombudsmani vizsgálat, amely megállapította, hogy többéves lemaradás van a földhivataloknál. Ebben az ügyben sem történt semmi sem. Nem került névre a föld, és ilyen állapotban , amikor nem kötődik a személy a tulajdonhoz, egy ilyen rászabadítás életveszélyes lehet. Az utóbbi időben áttanulmányoztam NyugatEurópa több földtörvényét, illetőleg a földpiac jelentéseit. A fél százalékot nagyon kevés helyen, Németországban e gyetlenegyszer sem érte el az éves földforgalom. Végig gondolta azt valaki, hogy mit jelentene az, ha egy több számjegyű százalékos földforgalom mellett egy ilyen liberalizáció történik? Azt hiszem, néhány jól megfontolt érdekkel rendelkező emberen kívül s enki sem gondolta kívül. Az előbb már említettem, minden baj oka az az előterjesztés, amellyel a kormány a földtörvény módosítani akarja. A jelenlegi földtörvény tisztán fogalmaz: 5. §ában kimondja, hogy belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése cím alatt 300 hektárt és 6 ezer aranykoronát szerezhet meg egy belföldi magánszemély. A 6. § azt is kimondja, hogy belföldi jogi személy nem szerezhet, külföldi magán- és jogi személy szintén nem szerezhet. Ez a jelenlegi állapot. Az ellenzék kérdésében, amit az elő bb már említettem, azért szerepel az, ami szerepel, hogy ezt az állapotot fenntartsuk, kizárólag. A jelenlegi kormánykoalíciónak három év nem volt elegendő arra, hogy egy olyan előterjesztést hozzon a parlament elé, amely lehetővé teszi a hazai társas váll alkozásoknak - olyan értelemben hazai, amelynek magyar állampolgárok, akik természetes személyként is szerzőképesek, a tagjai , hogy kizárja a külföldieket. Három év nem volt elegendő. Azt hiszem, az 1994es földtörvény jól fogalmazott, amikor úgy fogalma zott: ahhoz, hogy a külföldieket ki tudjuk zárni a földpiacról, ki kell zárnunk mint jogi személyeket a hazai társas vállalkozásokat is. Semmi másról nem volt szó, csupán erről. Az előterjesztés természetesen új helyzetet kíván teremteni, és azt mondja, ho gy belföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát szerezhesse meg, és felsorol garanciákat. A nagy problémánk az, hogy ezeket a garanciákat nem tartjuk garanciának. A parlamentben a múltkor úgy fogalmaztam, hogy " egy jobb ügyvédi iroda". Felhívott egy ügyvéd, és azt mondja, ne sértegessem, ehhez nem kell ügyvédnek lenni, egy másodéves joghallgató negyedóra alatt kijátsza. Úgyhogy a jobb ügyvédi irodákat itt ne emlegessem, mert oda jobb vagy komolyabb ügyek kellenek , hogy az ő tudásukra legyen szükség. A 6. § módosításánál az a) pontban azt mondják: "legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytat". Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent ebben a fogalmazásban a mezőgazdasági tevékenység? Olyan tevékenységről vane szó, amelyet a cégbírósági bejegyzésben bejegyeztetett, vagy tényleges mezőgazdasági tevékenységről, mert ez két külön dolog. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a tevékenységi kör nem esik korlátozás alá, minden jobb és rosszabb ügyvédi iroda egy ilyen cégbírósági bejegyzést úgy csináltat meg, hogy két oldalnyi a tevékenységi kör, mert tízezer forint egy közzétételi díj, ebből adódóan akármennyit ír be, az akkor is tízezer forint. (21.30) Tehát egyetlenegyet sem hagy ki, ebből adódóan nagy valószínűsség gel az öt éve működő vállalkozások nagy részénél lehet találni olyan tevékenységi kört, amely mezőgazdasági tevékenységi körnek minősül. Az, hogy ténylegesen végeze mezőgazdasági tevékenységet, roppant nehezen deríthető ki. Nem hiszem, hogy erre valaki is vállalkozna, hogy utánajárjon annak, hogy a több ezer vagy esetleg tízezer vállalkozásnak megvizsgálja a könyvelését, hogy vane benne olyan adat, ami arra utal, hogy mezőgazdasági tevékenységből származik a bevétele, vagy arra költötte a kiadást. Itt teh át pontatlan
