Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DEMETER ERVIN (MDF):
507 Tehát a kormány által a parlamentnek benyújtott szabályozási, javaslati, alkotmányossági problémákat vethet fel, s a kormány népszavazásra szánt kérdése pedig félrevezeti az állampolgárokat, ha összehasonlítjuk a földtörvény beadott tervezetével, ame ly a Ház asztalán fekszik. Azt sem lehet kizárni, hogy a kormány a "megkülönböztetés nélkül" kifejezéssel a belföldi gazdálkodó szervezetek között a tulajdonosaik alapján nem kíván különbséget tenni. Nyilván a nemzetközi kötelezettség miatt a kormány nem i s diszkriminálhatja ezeket a cégeket aszerint, hogy vane bennük külföldi tulajdonos, vagy nincs bennük külföldi tulajdonos. A mi ismereteink szerint a kormány törvényjavaslatának egy korábbi változata tartalmazott ilyen diszkriminatív megoldást, de az nyi lván az alkotmánysértő volta miatt, reméljük, végérvényesen elvetésre került. Tehát abban az esetben, ha a kormány a "megkülönböztetés nélkül" kifejezéssel tulajdonosaik alapján nem kíván különbséget tenni a gazdálkodó szervezetek között, akkor egyenesebb és korrektebb megoldás - véleményünk szerint , ha külön kérdés tér ki arra, hogy a külföldi tulajdonú, magyar gazdálkodó szervezetek szerezhesseneke termőföldet. A kormány ezt a kérdését nem így tette fel, így az félrevezető, mert az állampolgárok többsé ge vélhetően nem tudja, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetek fogalmába olyan társaságok is beletartoznak, amelyekben nemcsak közvetett, hanem akár 100 százalékos közvetlen tulajdonnal is rendelkezhetnek külföldiek. A külföldi földszerzés szempontjából ne m az az elsődleges, hogy a külföldi földtulajdon kinek a nevén van, hanem hogy ki rendelkezik felette. Így az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kormánynak jelenleg a Ház asztalán levő elképzelése növeli a külföldiek földszerzési lehetőségeit a jelenl eg hatályos szabályozáshoz képest. Ezt szeretném leszögezni és hangsúlyozni: növeli a külföldiek földtulajdonszerzési lehetőségét a jelenlegi szabályozáshoz képest. Ha a kormány két kérdését együttesen vizsgáljuk, az - meglátásunk szerint - még félrevezető bb, mert a második kérdés a földhöz kapcsolódóan azt a látszatot kelti, mintha a kormány nem akarná földhöz juttatni a külföldieket, holott a javaslat - mint az előzőekben próbáltam kifejteni - növeli a külföldiek földszerzési lehetőségeit. Önmagában a kab inet a második kérdésfelvetése egyértelmű, bár nem tisztázott, hogy a külföldi magán- és jogi személyek földszerzési tilalmát miért az uniós csatlakozásról szóló szavazás időpontjáig kellene fenntartani. A társulási szerződésben ugyanis nincs olyan szabály , amely arról rendelkezne, hogy az úgynevezett nemzeti elbánás elvét alkalmazni kellene a termőföldtulajdonra is. Más a helyzet az OECDmegállapodással, amelyben hazánk a termőföldre nézve is vállalta a nemzeti elbánás elvének megtartását. Ez a nemzetközi megállapodás kimondja azt, hogy Magyarország a saját területén külföldi érdekeltségű cégeknek nem biztosíthat rosszabb körülményeket a hazai gazdasági szervezetek működési feltételeinél, ha a hazánk szabályozását az OECDcsatlakozás meglévő állapotához kép est változtatja. Tehát ez nem érintheti hátrányosan a külföldieket. Gyakorlatilag külföldön bejegyzett cégeknek is ebben a helyzetben lehetővé kell tenni ennek alapján, az OECDszerződés alapján a tulajdonszerzést. Tehát ha a szabályozás megváltozik, mint ahogy a kormány javaslata szeretné, a külföldi érdekeltségű cégek az OECD előírásai szerint nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint a hazaiak - ennek konzekvenciái vannak. Tisztelettel kérem, hogy gondolják át! Ennyit röviden az idő előrehaladott volta m iatt a kormány kérdéseiről, és röviden, néhány szóban az ellenzékéről, bár úgy ítéljük meg, hogy az aláírások kellő nyomatékot adnak. (21.10) Az ellenzék kérdése, nevezetesen az, hogy "Egyetérte ön azzal, hogy Magyarországon külföldi ne szerezhessen termő földtulajdont?", és a betétben felsorolja, hogy sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül, annak tagjaként vagy tulajdonosaként közvetve, és maga a szervezet - tehát hogy ezek ne szerezhessenek földtulajdont , meglátásunk szerint egyértelmű, mert jogi sz empontból a külföldi földtulajdonlás minden közvetett és közvetlen formáját kizárja.
