Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DEMETER ERVIN (MDF):
506 külföldiek számára a földtulajdonszerzést. A kérdés konkrétan erre a problémakörre szólt, és e problémakör kezelésére kíván igen vagy nem választ kérni az állampolgároktól. A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz népszavazási kezdeményezésének visszhangját tapasztalva a kormány augusztus végén belátta, hogy ne m tudja megakadályozni földügyben a népszavazást, és csupán a kisebb vagy a nagyobb tekintélyvesztés között választhat. Az előbbit választotta, és bejelentette, hogy immáron ő is akarja a népszavazást, még mielőtt összegyűlt volna a 200 ezer aláírás, és ez zel kötelező lett volna akarnia. Akkor tehát úgy láthatjuk, hogy győzött a demokrácia, gondolhatjuk, mondhatjuk, mert a kormány meghajolt a kezdeményezés előtt és a kezdeményezés mögött levő népakaratban. Zavartalanul működik a népszavazás intézménye - mon dhatjuk; ezúttal a kormány ellenőrzésének és társadalmi felülbírálatának szerve is jól működik. Sajnos nem egészen ez a helyzet. Bár a kormány magáévá tette a népszavazás gondolatát - s itt hangsúlyozni kívánom: a gondolatát , nem a kezdeményezők által fe ltett és az állampolgári aláírásokkal támogatott kérdésről kíván szavaztatni, hanem a saját szája ízének megfelelőbben fogalmazott kérdésekről. Ezekből a kérdésekből kevésbé lesz világos a szavazóknak, hogy mit kell választaniuk, ha a külföldiek földtulajd onszerzésének minden formáját meg akarják akadályozni, hiszen az eredeti szándék ez volt. Tehát a kormány kérdéséből nagyon nehezen és nem nagyon tudnak erre válaszolni. Az első lépés, hogy az ellenzéki kezdeményezés kedvező fogadtatása láttán a kormány fe ladta a népszavazást ellenző álláspontját, azon túl, hogy saját érdekeinek helyes felmérését tükrözi, taktikus húzás volt. Valóban lehetne a demokratikus elkötelezettség elismerésének méltó bizonyítéka is. S ez az lenne, ha a kormány az aláírásokkal támoga tott kérdést is magáévá tette volna. Erre még van lehetősége, a vita nem zárult le. Ennek megfelelő módosító javaslatot benyújtottunk, a Ház asztalán hever, tehát erre még megvan a lehetősége a kormánynak. Azonban ha ezt elveti, és a saját kérdéséről kíván szavaztatni, úgy ítéljük meg, hogy a demokrácia szellemével ellentétesen jár el. Ha a kormány valóban véghezviszi, amit eltervezett, és megváltoztatja a kezdeményezők kérdését, azzal olyan precedenst teremt, ami a népszavazás intézményének gyakorlatilag a semmibevételét jelenti. A mai nap után úgy gondoljuk - amikor beadásra került a 282 ezer aláírás , hogy a kormány ezt nem teheti meg. A kérdések tartalmáról néhány szóban: minden kérdést elég sok kritika ért, legyen az ellenzéki vagy kormánypá rti. A kormány rögtön éles kritikával illette az ellenzék kérdéseit. Erre a hozzászólások során válaszolt Dávid Ibolya képviselőtársam és több hozzászóló, ezért erre nem térnék ki. Inkább a kormány kérdéséről néhány szóban; hiszen a jogi szakértők a kormán y kérdésfelvetését is fenntartásokkal fogadták. Például az ELTE egyik földtulajdonjogi kérdésében járatos szakértője szerint - az egyik napilapban olvasható is a véleménye - a kormány földhöz kapcsolódó első kérdése homályos, mert nem rögzíti egyértelműen, mire vonatkozik a "megkülönböztetés nélkül" kifejezés. Nem lehet tudni, hogy mi történik igen válasz esetén. Erre a problémakörre a kormánypárti patkóból is Orosz Sándor felhívta figyelmünket. Úgy gondolom, ez a kormány kérdésének esetében létező probléma . Ez a szövegrész ugyanis azt jelenti, hogy a szövetkezetek és a gazdálkodó szervezetek ugyanúgy juthatnának termőföldhöz, mint a belföldi magánszemélyek, a megfogalmazott javaslat szerint. Így viszont ez a kérdés ilyen formában feltéve ellentmond a földtö rvény benyújtott tervezetének, mert abban a földszerzési feltételek nem azonosak magánszemély és jogi személy esetében. Magánszemélyek esetében például a megvásárolható földméret felső határa továbbra is 300 hektár, 6 ezer aranykorona maradna, miközben a g azdálkodó szervezetek - igaz, hogy az önkormányzatok hozzájárulásával - ennél nagyobb területet is vehetnének. Jogi személyeknél a mezőgazdasági tevékenység a földszerzés feltétele lenne. Ugyanakkor magánszemélyeknek nem kellene ennek a kritériumnak megfel elni.
