Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Bejelentés új frakcióvezető megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
6 Amiről szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat: mint ismeretes, 1997. július 15én volt az utolsó parlamenti napunk a nyári szünet megkezdése előtt, a zárásra ekkor került sor. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy azóta, mint az adatok is mutatják, minden esélyünk megvan arra, hogy egy sikeres mezőgazdasági évet zárjunk. Csak hadd említsek meg egykét adatot ezzel kapcsolatban: kalászosokból 7,3 millió tonna termett, ez 2 millió tonnával több, mint tavaly, és 20 százalékkal több, mint a '9195ös évek átlaga. Ugyancsak biztató, hogy kukoricából és más takarmánynövényekből rekordtermés várható. Az az agrárcsomag, amely mintegy 9 fontos törvénytervezetből, módosításból áll, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mi szándékaink szerint, ha megszületnek ezek a törvények 1997ben, akkor a mezőgazdasággal összefüggő legfontosabb jogszabályok tető alá kerü lnek. Ezt azért szeretném külön hangsúlyozni, hiszen szeptember végén gyakorlatilag befejeződik a nemzeti agrárprogram egyeztetése. Szíves figyelmüket felhívom arra is, hogy az elmúlt alig egy hét alatt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a mezőgazdasági k is- és nagytermelők részéről az 50 milliárd forintos hitelcsomag felhasználására, s a kormány úgy döntött, hogy '98 januárjával egy újabb 50 milliárdos hitelcsomagkonstrukciót tesz le az asztalra. Gyakorlatilag ez azt jelenti, minden esély megvan arra, ho gy '98ban megszüntessük az agrárágazatban a válságot. A '98as költségvetéssel kapcsolatban megegyeztünk abban - nemcsak a kormányon belül, hanem a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel , hogy a '98as költségvetésben a GDP 2,5 százalékát fordítjuk a mezőgazdaság közvetett és közvetlen támogatására. Ez olyan alapot jelent, amely a későbbi években a GDP növekedésének megfelelően tovább növeli a mezőgazdaság támogatását. A másik, amiről szeretném önöket tájékoztatni, hogy a kormány milyen munkát végzet t a nyáron: előkészítettük az 1998. évi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy a kormány a határidő előtt, még szeptember 15éig be kívánja terjeszteni az Országgyűlés elé a költségvetést azzal a szándékkal, hogy a törvény - beleértve az adóról szóló törvénye ket is - november 30áig megszülessen. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy egyfelől elegendő idő álljon rendelkezésre a következő évi költségvetésre történő felkészülésre, másfelől pedig, hogy az Európai Unióval megkezdődött tárgyalások előtt is be tudjuk mu tatni mindazt, amit a költségvetés kapcsán akarunk. Hangsúlyozni szeretném, tisztelt Országgyűlés, a következőt: az ország gazdasági helyzete az ígéreteinknek és szándékainknak megfelelően alakult. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) Amit a hazai és a külföldi közvéleménynek mondtunk, az nem volt fedezet nélküli. Ebben különösen kiemelendő, hogy kiegyensúlyozottá, stabillá vált a pénzügyigazdasági helyzet. Mindenképpen változást jelent, hogy ma nem a stabilizáció megteremtése van napirenden, hanem az elért stab ilizáció fenntartása, megőrzése. A kiegyensúlyozott pénzügyigazdasági helyzetet mutatja, hogy a szándékainknak megfelelően alakul a költségvetés, a külkereskedelmi és fizetési mérleg helyzete. Kifejezetten jók a mutatóink ezen a téren is. Folyamatosan csö kken az ország államadóssága. 1997 első felében az államadósság a GDPnek 69 százaléka körül alakult, miközben ez '94ben 86 százalék volt. (15.20) Számottevően csökkent az ország külső adósságállománya: június végén nettó 13 millió dollárt tett ki. Ez '94hez képest 4 milliárdos adósságcsökkenést jelent, és az akkori éves export 180 százalékával szemben 1997ben az ország külső adóssága az exporttömegnek csak 70 százalékát képezi. Tehát jelentős és minőségi változás ment végbe az eladósodottság terén. Ami a működő tőkét illeti, a félévi végleges adatok szerint 1083 millió, tehát közel 1,1 milliárd külföldi tőke jött be az országba; ez 360 millió dollárral több, mint tavaly azonos időszakban. Privatizáció: Úgy ítéljük meg, hogy az a politika, amelyet a kormá nyzat a privatizáció terén folytatott, lehetővé tette a következőket: mindenekelőtt azt, hogy valódi tulajdonosok vannak ebben az országban - olyan tulajdonosok, akik a korszerűsítésről gondoskodnak. Kimutatható, ellenőrizhető, számszerűsíthető ellenértéké rt került értékesítésre az állami vagyon az elmúlt időszakban is. És ami különösen fontos a mi megítélésünk szerint, hogy a privatizációs döntések, a privatizáció végrehajtása valódi struktúraváltást eredményezett, ahhoz járult hozzá az országban. Az