Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4065 bárki, aki úgy érzi, hogy bármely kisebbséget be kívánja juttatni a parlament be, él a szavazati jogával, ez a dilemma feloldódik. Természetesen az is egy adott lehetőség, hogy a két szülő az egyik vagy a másik kisebbséghez tartozik, és akkor is felvetődik egy ugyanilyen dilemma. Ezek a kérdések megoldódnak. A másik kérdés. Valóban felvetődik az a kérdés: lehet, hogy túl sokan fognak szavazni egy kisebbségre. És akkor mi van? Ha én okozati összefüggést tételezek fel, hogy aki a kisebbségre szavaz, az a kisebbséghez tartozik, abban az esetben természetesen ebből akár még valamiféle fé lelmek is keletkezhetnek. De minek? Ha például tudomásul vesszük azt, hogy az önkormányzati választásoknál ugyancsak teljesen különálló szavazólappal - aminek senki nem vonta kétségbe az alkotmányosságát - többen szavazhatnak például az örmény kisebbségre, mint ahány örmény Magyarországon létezik, akkor most ebből valami baj származott? Mindössze az történt, hogy valószínűleg azok az emberek rokonszenvesek voltak a lakókörnyezetükben, és úgy érezték, hogy ezt a kisebbséget segíteni kell abban, hogy önkormán yzata lehessen. Semmi baj ebből nem származik. Szeretném jelezni, és itt elmondani a köszönetemet Hajós Ferenc úrnak, a Szlovén Köztársaság nagykövetének, Pozsanecz Máriának, a Szlovén Köztársaság parlamentje magyar képviselőjének, az alsólendvai és a dabr onaki önkormányzati vezetőknek, akik az ottani tapasztalataikat átadták, és ezzel sok tekintetben segítettek minket ennek a kérdésnek a kidolgozásában, nemcsak pozitíve, negatíve is, ugyanis náluk viszonylag zárt területen élnek a magyar kisebbségiek, és c sak ott lehetett magyar kisebbségre szavazni. Magyarországon más a helyzet. (13.30) Itt a lakosság körében túlnyomórészt és a legtöbb kisebbségnél - nem mindenhol, mert például éppen a magyarországi szlovén kisebbségnél ez a módszer alkalmazható lenne - ez nem alkalmazható, hiszen az egész országban szétszórtan élnek. Erre nem az a megoldás, hogy beszűkítem a választási lehetőséget, és például egy ljubljanai vagy egy maribori magyar származású már nem szavazhat, legfeljebb akkor, ha bejelentkezik Alsólendvá n, és oda megy szavazni, hanem lehetővé kell tennünk azt, hogy bárhol a kisebbségi szavazhasson, és élhessen ezzel a jogával. Ebben a körben jelenik meg tulajdonképpen az a pozitív diszkriminációs elem, amelyről Németh Zsolt már néhány szót ejtett. Teljese n egyetértek azzal, amit ő mondott, de valamivel többről van szó, néhány elemet még ehhez hozzáfűznék most ismét összefoglalva. A kisebbségek választási rendszerének pozitív diszkriminációja körében a leglényegesebb elem, hogy az egész ország egy választók erületnek számít. Tehát nem kell sem a területi listákkal, sem pedig az egyéni választókerületekkel kapcsolatos különböző előkészítő munkákat, szavazási eredményeket elérni. Nem szükséges a kopogtatócédulagyűjtés, nem kell jelöltet állítani, nem kell elér ni, hogy egy adott megyében legalább két választókerületben jelöltet állítson az adott kisebbség. Az egész országban lehet állítani, és itt jelenik meg a lista kérdése, amivel kapcsolatosan Németh Zsolt felszólalása egy nagyon értékes elemet tartalmazott, amikor személyesebbé tenné felszólalása szerint a választást azzal, hogy a listáról esetleg ki lehetne jelölni, hogy melyik az a személy, akire szavazni kíván az adott választópolgár. Nagyon érdekes gondolat és ezen mindenképpen el kell gondolkodni. De itt szeretném jelezni visszatérve az előbbi kérdéshez, hogy mi van akkor, ha nem a kisebbséghez tartozó, és szavaz. Nos, a szlovén rendszerben több egyéni jelölt indul. Ott valóban szükséges a regisztráció, szükséges a zárt rendszer azért, hogy ne fordulhassa nak elő olyan megoldások, mint korábban esetleg, hogy többen szavaznak gyakorlatilag a magyar egyéni kisebbségi jelöltre, mint ahány magyar ott egyáltalán él. A mostani rendszerben ez nem lehet. Nos, ez igényli a regisztrációt. Itt azonban ez kevésbé fonto s. Ugyanis mi történik? A kisebbségi önkormányzat vagy az egyéb kisebbségi szervezet állít listát. Nagyon lényeges, hogy a törvénytervezet tartalmazza a listaállítás technikájára is az alapvető szabályokat, tehát félreértés ne essék, ez nem azt fogja jelen teni, hogy esetleg a kisebbségi
