Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4066 önkormányzati választásoknak a néhány vezető embere fog bekerülni a parlamentbe, vagy esetleg egy közülük. Tehát ezek a listaállítási szabályok is bizonyos garanciát jelentenek arra, hogy ne delegálás legyen, hanem valamilye n formában a választási rendszerbe illesztődjék ez az egész kisebbségi választási szisztéma. Nos, ha így közelítjük meg a kérdést, hogy végül is maga a kisebbség állítja a listát és külsőket nem lehet beszavazni, akkor a külső szavazat, a kisebbségen kívül i szavazat csak rokonszenvszavazat, megerősíti a valószínűségét annak, hogy az adott kisebbség a magyar parlamentben képviselethez jusson. Azonban nem szól bele abba, hogy végül is ki legyen az a képviselő, illetőleg pontosabban beleszólhat a Németh Zsoltféle javaslatban, ha az keresztülmenne - ami egy nagyon érdekes gondolat, ismétlem , de abba nem szólhat bele, hogy esetleg külsők, nem a kisebbséghez tartozók vigyék el a kisebbség mandátumát, és ez jelentené az igazi veszélyt. (Dr. Szabó Lajos Mátyás ke zével jelzi, hogy kétperces hozzászólást kér.) Tehát azt hiszem, hogy ezek az aggályok kevésbé alaposak. Nos, a következő kérdés, ami ehhez kötődik: mennyiben illeszkedik ez az egész előterjesztett törvényjavaslat a magyar választási rendszerhez? Az 1993 v égi törvényjavaslatnak egyrészt az alacsony küszöbbel kapcsolatos rendelkezései, részben pedig inkább a delegálás jellegű megoldásai valóban azt jelentették volna, hogy ez nem igazán választás. Most más a helyzet. Ebben a szisztémában mindenképpen kell vál asztói akarat ahhoz, hogy valamelyik kisebbség a parlamentbe kerüljön. Az előbb elmondottak többek között arra is választ adnak, hogy valóban felesleges aggály és felesleges aggodalom az, hogy 5000 lett a bekerülési küszöb a kormány javaslatában a többpárt i egyeztetés, illetőleg a kisebbségi egyeztetés után kompromisszumként 7500ról vagy a még korábbi tízezres elképzelésekről. Ugyanis ez nem jelent egy olyan merev számot, hogy ha egy kisebbségnek például 6000 vagy 8000 a becsült lélekszáma, akkor ő biztosa n nem fog képviselethez jutni. Megvan a lehetőség, ahogy a már említett pozitív példánál, az örmények tekintetében beszéltem arról, hogy megmozgassanak egyéb erőket is, és biztosítsák maguknak azt a lehetőséget, hogy bekerülhessenek a parlamentbe. Nos, a m ásik nagyon lényeges kérdés, és ebben ugyancsak nagyon fontos dologról beszélt Németh Zsolt az előbb, hogy valóban a listákkal kapcsolatos mandátumszerzést összhangba kell hozni a magyar választási rendszerrel. Bizonyos értelemben válasz is az előterjeszté s azokra az aggályokra, amelyek elhangzottak, hogy például egy nagy kisebbség ugyanannyi képviselővel rendelkezhet, mint egy nagyon pici. Ennek az ismételten kedvezményes mandátum tekintetében tényleg van létjogosultsága, de nem ebben a rendszerben. Tudnii llik ez a rendszer lehetővé teszi, hogy ha valamelyik kisebbség mégsem képes annyi választót maga mellé állítani, hogy elérje a bekerülési küszöböt, abban az esetben felszabadulnak mandátumok, és ezeket azok a kisebbségek megszerezhetik, amelyekre sokan sz avaztak. Tehát minden kisebbségnél megvan az érdekeltség, hogy a szavazatokat gyűjtse. Ebben a körben viszont valóban el kell gondolkodni azon, hogy ha beillesztem a magyar választási rendszerbe a kisebbségi mandátumok elosztását, akkor feltétlenül indokol te ezt a többszörös pozitív diszkriminációt alkalmazni minden kisebbségnél, és az a megoldás a járható úte, amiről Németh Zsolt beszélt, hogy az országos listás mandátumok elosztásának rendszere szerint lehessen megállapítani azt, hogy egy kisebbségi man dátum megszerzéséhez az első körben hány szavazatra van szükség. Ez egy érdekes gondolat, mindenképpen el kell gondolkodnunk azon, hogy ez mennyiben járható út. Visszatérve a pozitív diszkriminációra, az előbb beszéltem arról, hogy az egész ország egy vála sztókerület, nem kell kopogtatócédula, nem kell egyéni jelölt, nem kell területilistaállítás. További lényeges pozitív diszkriminációs elem az - és ez kapcsolódik a mostani témához, tehát az országos rendszerbe való illesztéshez , hogy az önálló mandátum megszerzéséhez tulajdonképpen az országos listás eredmény az irányadó. Tehát annyi szavazattal lehet országos listás mandátumot szerezni a második körben az előterjesztés szerint, amennyivel országos listás mandátumot a
