Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4059 Ha mindenáron ragaszkodni akarunk ahhoz, amit Wekler képviselő úr mondott egy tévévitában - bár most ő nincs itt, nem biztos, hogy helyes, hogy idézem őt a távollétében , de a kisebbségek nemzet, állama lkotó tényezők, ezért kvázi alanyi joguk van a képviseletre, akkor azt kell mondani, ebből a felfogásból viszont az következne, hogy mindegyik kisebbségnek alanyi jogon lehetőséget kell biztosítani a képviseletre. Akkor ezt nem kell választással fűszerezni ! Akkor nem kell küszöbszámokat mondani, hanem azt mondani, 13 kisebbség van Magyarországon, mind a 13 egyegy főt küldjön. Hogy ők kit küldenek, döntsék el saját maguk! Ez is egyfajta elfogadható megoldás. Véleményem szerint az a kettősség, ami ebben a tö rvényjavaslatban benne van, alkotmányjogilag is eléggé ingatag alapokon áll, és nagyon sért egyéb indokokat. Politikai célja van ennek! Ha valóban komolyan gondolja a két többségi párt, kormányzó párt a választójoggal kapcsolatos kérdések megoldását, akkor meg kell kérdeznem, hogy a választás napján a magyar államhatárokon kívül tartózkodó személyek számára miért nem biztosították a választójog gyakorlását? Tudniillik alapvető állampolgári jogtól fosztották meg a magyar állampolgárokat, amikor nem adtak hel yt személy szerint az én módosító javaslatomnak, és erről nem rendelkezik majd külön törvény, hogy az a magyar állampolgár, aki Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, ha a választás napján külföldön tartózkodik, tudjon választani. Én úgy érzem, ho gy a kisebbségi képviselet fontossága mellett ez a kérdés ugyanolyan fontos. Ha elismerjük azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kisebbségeknek egy olyan magasztos indok miatt kell képviselettel rendelkezniük az Országgyűlésben, mint ahogy ezt nagyon soka n elmondták, akkor azért meg kell kérdeznem azt is, hogy a vallásszabadság is egy nagyon magasztos emberi tulajdonság, Magyarországon vannak bejegyzett vallások, akkor ilyen alapon ezen vallásokhoz tartozók miért nem mondhatják azt, hogy kettős énnel rende lkeznek. (13.00) Van egy állampolgári énjük és van egy vallásos énjük, s azért szeretnék, hogy vallási alapon is küldhessenek képviselőt a Magyar Országgyűlésbe. Elhangzott a létszám, az, hogy körülbelül egymillióan vannak. Hány millió nyugdíjas van Magyar országon? A nyugdíjasok küldhetnek ilyen módon képviselőt, hogy az érdekeiket képviseljék? Nem! Politikai pártok képviselik ezeket az érdekeket, és ezért teljesen mesterségesnek érzem felszeletelni a képviseleti megbízatásnak a mögöttes választói akaratát, hogy a kisebbségek külön kisebbségi képviselőt küldhessenek. Itt szeretnék rámutatni arra a nagyon lényeges problematikára, amit Farkas Gabriella említett, s amit Bihari képviselőtársam egy kézlegyintéssel elintézett, azzal, hogy majd a megalakuló Országg yűlés a Házszabályában rendezni fogja, hogy milyen képviselők lesznek ezek. A Házszabályban ezt nem lehet rendezni, igen tisztelt képviselőtársaim! Az Alkotmány azt mondja, hogy ha megválasztják a képviselőket, attól fogva ők azonos joggal rendelkeznek. A Házszabály rögzíti a különféle képviselőcsoportokhoz tartozásnak a lehetőségét. Én nagyon nehezen tudok elképzelni olyat, hogy ezek a kisebbségi képviselők ne kormánypárti frakciókhoz csatlakozzanak. Éppen a Magyar Szocialista Párt egyik képviselője, aki l emondott az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a mandátumáról, jelentette ki: egyéni képviselőként ugyan mit tudok tenni? - s ezért a foglalkozását választotta. Ellenzéki képviselőként én nyugodt lélekkel ki merem jelenteni, hogy a három és fél év alatt ebben a Házban nagyon keveset lehetett elérni, mert politikai pártok alapján oszlik meg a Magyar Országgyűlésben a képviselőcsoportok nagy része, néhány függetlentől eltekintve. Végig lehet nézni a magyar parlamentnek a működését, azt, hogy hány ellenzéki javaslat került megszavazásra, s hány kormánypárti. Ha érdeket akar érvényesíteni, akkor a kormánypárti oldalra kell átmenni. Akkor viszont mitől fog kisebbségi érdeket képviselni? Attól, hogy alkufolyamatban állandóan arról lesz majd szó, hogy ha a kisebb ségnek ezt meg ezt a kormánytöbbség megszavazza, akkor ő hajlandó a szavazatával interpellációknál és egyébként is
