Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4060 támogatni a kormánytöbbséget. Akkor a kisebbségi érdekvédelmet süllyesztettük le a napi politizálás szintjére. Emiatt félek én ettől a törvén yjavaslattól, és ami miatt ódzkodom, hogy ezt a vitát a nyílt ülésen folyamatosan végigvive, lényegében azt mondjuk a Magyarországon élő kisebbségeknek, hogy: be akarunk benneteket vonni a napi politizálásba, nem a kisebbségi érdekvédelembe, mert a parlame ntben politizálás folyik, napi alkuk köttetnek. Azért volt jó, hogy nem volt senki kinevezve kisebbségi képviselőnek, mert mindegyik frakcióban vannak kisebbségi képviselők, éppen az egymilliós nagyságrend miatt. Ők tudják úgy képviselni a kisebbségi érdek eket, hogy nem kell megalkudni a kisebbségi érdekkel és a kormányzati érdekkel. Abban a pillanatban, hogy ha 13 kisebbségi képviselő lesz ebben a Házban, ez a folyamat óhatatlanul is be fog következni. Ezért tudjuk elképzelni a kisebbségi képviseletet kétk amarás alkotmányos berendezkedés mellett, ahol a második kamarában a korporatív szervezetek megjelenésével a különféle rétegérdekek - és ez nem lebecsülendő a kisebbségek tekintetében - olyan lehetőséget kapnak, hogy megszólalhatnak, kifejthetik a vélemény üket, de mégsem kell az alsóháznak abban a küzdelmében részt venni, amit én személy szerint három és fél éve ebben a Házban folytatok. Ezeket a kérdéseket nagyon alaposan meg kellene fontolni ahhoz, hogy állást merjünk foglalni abban a kérdésben, hogy növe ljük, vagy ne növeljük a Ház létszámát. Én nem akarok most ironikusan fogalmazni, hogy a kormányzó pártok mind azzal indították a választási hadjáratukat, hogy csökkenteni fogják a képviselők létszámát, és most az országgyűlési ciklus végére most ki fog de rülni, hogy még nő a Ház létszáma. A kisebbségi kérdés nem olyan Magyarország külpolitikai vonatkozásában sem, hogy szükség legyen ilyen dolgokra. Igen tisztelt Országgyűlés! Hadd foglalkozzam még a titkosság kérdésével. Véleményem szerint úgyis ki fog der ülni, ha az a megoldás marad törvényként, amit önök javasolnak, hogy ki kér kisebbségi szavazólapot, tudniillik azokat majd nyilván kell tartani. Az nem lehetséges, hogy a választási bizottság, amikor valaki kéri tőle a szavazólapot, valahova ne húzzon egy strigulát, hogy egy darab kisebbségi lap ki lett adva - mert akkor hogy tud elszámolni vele? Remélem, hogy érzik képviselőtársaim, ha kérni kell a szavazólapot, mert a hirdetményen fel van írva, hogy lehet kérni... - és most senki ne vegye rossznéven, de sokan nem tudnak olvasni. Úgy gondolják a törvényjavaslat beterjesztői, hogy a hirdetmény szövege megfelelő ahhoz, hogy tájékoztassák a kisebbségeket, hogy kérhetnek lapot? Biztos, hogy nem! Őket fel kell okosítani, s akkor egyszerűbb odaadni nekik a szava zólapot, s aztán döntsék el, hogy mit csinálnak vele. De abban a pillanatban 8 millió 200 ezer potenciális szavazó van a kisebbségi listákra. S utána ki fog derülni, hogy egyegy kisebbségi listára az önkormányzati választásoknál nagyságrenddel több szavaz atot adtak, mint ahány kisebbség egyébként a statisztikai hibahatárokon belül él Magyarországon. Nem hiszem egyébként, hogy 1997ben vagy jövőre, 1998ban, ebben a demokráciában bárkinek félni kellene attól, hogy azt mondja: én német kisebbségnek érzem mag am, ezért szeretnék kisebbségi szavazólapot kérni, vagy cigánynak érzem magam és a többi. Ez egy alaptalan félelem. Ez nem a regisztrációnak a kérdése, nem népszámlálás, ahol anyanyelvre, származásra kérdeznek rá, hanem egyszerűen elkér egy szavazólapot, é s ezzel a dolog megoldódik. Csak itt szóba kerül mindjárt, hogy egy választópolgárnak végül is mekkora a szavazati jogosultsága. Az egyik két képviselőt is küldhet a parlamentbe, mert szavaz a pártlistára, utána szavaz a kisebbségi listára, a másik azt mon dja, hogy: nem érzem magam kisebbségnek, akkor engem arányosan kevesebb képviselő fog majd képviselni. Én nagyon bízom abban, hogy kormánypárti képviselőtársaim átérzik, hogy ebben a kérdésben a jelenlegi alkotmányjogi keretek között nagyon nehéz jó megold ást találni, sőt kijelentem: jó megoldást biztos, hogy nem lehet találni. A kisebbségeket nem lehet egyénenként megkérdezni, hogy ők mit szólnak ehhez. Ez a politikusok dolga. Azért lenne jó, ha nem a napi politika szintjére süllyesztenénk le ezt a kérdést , mert a kisebbségek érdekérvényesítése Magyarországon elsősorban
