Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4058 Csak egyetlenegy dologra szeretnék utalni: Bihari képviselőtársam azt mondta, hogy 13 képviselő itt semmiféle problémát nem okozhat a kormányzásban. Úgy látszik, ő tudja a '98as választások végeredményé t! Egyegy szavazaton is múlhat egy kormánynak a sorsa. E tekintetben tehát igenis olyan problémáról van szó, amelynek az alapos megvitatása nélkülözhetetlen az Országgyűlés számára, viszont nem biztos, hogy igen rövid idő alatt ennek a végére tudunk járni . Valóban, politikai döntést lehet hozni, miként mondta ezt Bihari képviselőtársam. Igen! Itt politikai döntést kell hozni: szeretnéme növelni egy adott pártra leadott szavazatok számát, vagy nem szeretném növelni. Mi megpróbáljuk jobbá tenni ezt a javasl atot, hozzáteszem, és kétszavazatos rendszert tudunk elképzelni, ha egy kamara mellett a többség úgy gondolja, kell a képviselet, kell gondoskodni kisebbségi képviseletről. Igenis, akkor válasszon a magyar állampolgár, hogy kit akar támogatni: a nemzetiség ét, ahova tartozónak érzi magát, vagy egy politikai pártot. De hogy mind a kettőre szavazhasson, és 8 millió 200 ezer magyar választópolgár számára lehetővé tegyük azt, hogy kisebbségi képviselőt küldjön a parlamentbe, holott a voksot leadó nem is tartozik a kisebbséghez, ez alkotmányjogilag biztos, hogy megmagyarázható - s Bihari képviselőtársam biztos, hogy ezt ugyanúgy meg tudja magyarázni, mint ahogy idáig megmagyarázták ebben az Országgyűlésben, hogy a kormánynak milyen jó az a népszavazási kezdeményez ése, amivel megelőz 340 ezer aláírást, aztán mégsem jött be az Alkotmánybíróság előtt! Tehát ebben a kérdésben én meglehetősen óvatosan nyilatkoznék. A kisebbségeknek az országgyűlési képviseleténél mindig meg kell vizsgálni azt is, hogy kit fognak képvise lni, hogyan és milyen módon fogják képviselni a kisebbségi érdekeket. Hatszázezres cigányság van. Ha mindegyik kisebbség egy képviselethez jut, akkor őket egy személy fogja képviselni. Most én nem mondok kisebbségeket, a számukkal nem akarom bizonyos értel emben nehéz helyzetbe hozni őket, de néhány ezres kisebbséget is egy fő fog képviselni. Akkor ez nem egy látszatdemokrácia? Idézőjelbe téve, nem akarom megsérteni őket, nem "díszképviselőként" kerülnek a magyar parlamentbe? 600 ezer fő képviselője egy, az 5000 - mert 5000 szavazat van a kormányelőterjesztésben , szintén egy fő fogja képviselni. Komoly ez a képviselet? Mert ha a politikai cél az, hogy Magyarország pipáljon egyet: ő megtette, hogy a kisebbségek alanyi jogon, módosítva, néminemű választással bekerülhetnek a Magyar Országgyűlésbe, akkor mondjuk ki ezt. Én nagyon örültem, mikor Bauer képviselőtársam megkérdezte, hogy azok a példák, széles európai példák, világméretű példák, amikre Bihari képviselőtársam hivatkozott, hol vannak. Mert Franciaorsz ágban, én nem tudok róla, pedig számos kisebbség van - a breton kisebbségtől kezdve , hogy ott ülnének a francia nemzetgyűlésben. Nincsenek! Angliában sincs úgy kisebbségi képviselet, Dániában sincsen... (Dr. Tabajdi Csaba: Skócia, Wales! - Dr. Hack Péter : Párt!) Azok politikai pártként indulnak, ugyanolyan feltételekkel, mint a többi politikai párt, aztán szavazhatnak rájuk az állampolgárok. Ha a kettőt az államtitkár úr összetéveszti, akkor énszerintem probléma van a háttértudással. Voltunk Dániában a ki sebbségi bizottsággal. Németországban ezt ÉszakJütlandnak mondják, Dániában DélJütlandnak, de ez attól függ, hogy honnan nézzük. Dániában nincs az ott élő német kisebbségeknek alanyi jogú képviselete a parlamentben. SchleswigHolsteinben biztosítják ezt, ha jól emlékszem, egy főt abban az elég jelentős létszámú parlamentben. Tehát ha példálózva hozzuk fel ezeket, akkor énszerintem hiteles példákat hozzunk fel, s mondjuk azt, hogy ebben a kérdésben egyébként minden állam teljes mértékben szuverén módon dön t. Nem kívánja tőlünk az európai uniós tagállamok egyike sem, hogy Magyarország biztosítsa a kisebbségeknek az országgyűlési képviseletet mint kisebbségnek - ezt nem várják tőlünk. Nem is várják el tőlünk, és egyébként az a törvény, amire itt mindenki hiva tkozik, az sem azt mondja, hogy ilyen és ilyen módon kell megoldani a kisebbségi képviseletet, hanem a kisebbségi képviseletet külön törvényre bízza. Tehát el lehet gondolkozni rajta, hogy 13 képviselő tudjae a kisebbségeinket megfelelő módon képviselni, 26 képviselő, 5 képviselő vagy esetleg 1 képviselő?
