Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4057 három és fél év után egy olyan törvényjavaslat kerüljön az Országgyű lés elé, amely jelen formájában nem élvezi a politikai pártok támogatását - támogatását egy olyan kérdésben, ami idáig mindig konszenzusos volt. Az a polémia, ami kibontakozik ebben az ügyben, a kisebbségi törvény 20. §ának (1) bekezdésén alapszik, amely azt mondja ki: "A kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon joguk van az országgyűlési képviseletre.". A Magyar Országgyűlés sajnos korábban is, most is sokszor él azzal a - szerintem igen helytelen - megoldással, hogy ahelyett, hogy megoldana eg y problémát, külön törvényi szabályozásra utalja. Ezzel a problémával kell most nekünk szembenézni, és ezzel a problémával kellett szembenézni a korábbi ciklusban is, miután ez a törvény meg lett szavazva, hogy akkor hogyan lehet ezt biztosítani. Mert kimo ndani könnyű volt, de már az akkori jogalkotók is érezték - és ez a törvény, ha jól emlékszem, akkor is elég nagy szavazattöbbséget kapott a Házban, tehát a jelenlegi kormánypárti, akkori ellenzéki képviselők megszavazták , hogy nagyon kényes kérdésről va n szó. Egy alkotmányjogilag igen nehezen megfogható kérdésről van szó, de odatették, hogy: majd egy külön törvénnyel - persze, vitatkozunk rajta - meg fogjuk szavazni. Teltek az évek, és ahányszor összejöttek szakmai fórumok, hogy ebben a kérdésben megprób áljanak egyeztetni, minduntalan az volt a végső kicsengés, hogy a jelenlegi körülmények között erre valójában nincs jó megoldás. Ezért nem is lett előterjesztve soha, semmiféle javaslat, ha jól emlékszem, egyéni képviselői kezdeményezés sem. Ennek az Orszá ggyűlésnek is vannak kisebbségi képviselői. Egyik sem terjesztett elő önálló törvényjavaslatot, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani. (12.50) Akkor viszont fel kell tenni a kérdést: fél évvel a választások előtt miért kell ezt megtenni? Fél évvel a választások előtt miért kell a kisebbségi képviseletet, a kisebbségi érdekérvényesítést végül is a politikai kampány céljai közé sorolni? Mert most valójában arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány nem kérte ennek a törvényjavaslatnak a sü rgős tárgyalását, a kormány nem kért rendkívüli ülésszakot, hogy az Országgyűlés ne december 16án fejezze be a munkáját, hanem folytassa tovább, ebben az évben, vagy a következő évben szavazza meg ezt a törvényt. Farkas Gabriella képviselőtársam már hivat kozott itt az MSZPs frakcióvezető nyilatkozatára. A lényeg ebben van: meg kell próbálni elhitetni a közvéleménnyel - főleg a kisebbségi állampolgárokkal , hogy egyesegyedül az a gonosz ellenzék az, amelyik ezt megakadályozza. Arról nem szól a fáma, hogy an tudja megakadályozni! Alkotmányjogilag a kormány kérheti a rendkívüli ülést, kérheti az MSZPfrakció is, sőt, meghatározott képviselők - semmi akadálya nincs, hogy el legyen fogadva. De olyan sajtópolémia bontakozott ki, hogy ha a Házszabálytól való elt érést nem szavazzák meg az ellenzéki pártok, akkor vége itt mindennek. Ezért én kifejezetten sajnálom, hogy ebben a kérdésben a nyílt plénumon kell új értelemben szakmai érveket ütköztetni, hogy abból esetleg az tűnjék ki: egyes pártoknak nem esik az ínyér e, hogy a képviselők nemzetiségiek is legyenek, más pártok viszont mellszélességgel támogatják ezt. S aztán majd májusban, illetve a választásokon joggal lehet majd azt mondani a kisebbségeknek: az én pártom támogatta a kisebbségi képviseletet, szavazzatok az én pártomra, mert én vagyok a kisebbségi érdekek igazi védelmezője. Katasztrofális ez a kormányzati, többségi gondolkodás, ami a törvényjavaslat ezen vitájából leszűrhető. Vissza kell menni, igen tisztelt képviselőtársaim, a kisebbségi törvény vitájáho z! Meg kell nézni, hogyan is miként gondolták, és hogyha arra a véleményre jutunk, hogy az elképzelés nem üdvözölhető a jelenlegi alkotmányos keretek között, akkor szerintem az égadta világon semmi nem történik, ha beismerjük, hogy a tévedés akkor bekövetk ezett, és annak levonjuk a következményeit. Ha egy rossz elképzelést megpróbálunk - a Magyar Országgyűlés, amely mégiscsak az ország alapvető törvényeit meghozza, hosszú távon az országnak az életét befolyásolja - jobbítani, de nem lesz jobb, akkor viszont nem biztos, hogy megfelelő módon tesszük.
