Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4052 tiltják, 40 éven keresztül pedig ez a területi érdekképviselet volt szinte az egyetlen - igaz, hogy a diktatúra álképviseleti rendszerében , am ely féligmeddig, valamilyen módon még működött. Azt gondolom, hogy a területi érdekek képviseletétől azonban semmilyen módon nem zárkózhat el a parlament. Emellett, akár tetszik, akár nem, de szakmai és rétegérdekképviselet is megjelenik a parlamentben, még akkor is, ha ez nem intézményesül képviselőcsoportok formájában. Van, ahol a második kamara formájában ez is megjelenik, munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseletek és egyebek. Végül hadd utaljak arra, hogy a modern parlamentek jelentős részében v allási képviselet és etnikai képviselet is van. Egyszerűbb és könnyebb megoldani az etnikai képviselet ott, ahol két kamara van, mint ahol egy kamara van, de nem lehet, azt gondolom, elzárkózni ettől a típusú képviselettől egykamarás rendszerben sem. Úgy g ondolom tehát, hogy nehéz tagadni azt, hogy a modern parlamenteknek a képviseleti tartalma gazdagodott és gazdagodni fog, és ennek a gazdagodásnak az egyik jele az etnikai képviselet megjelenése. KeletKözépEurópában, ahol szinte nincs etnikai szempontból homogén ország, azt gondolom, elég sok érv hozható fel amellett, hogy az etnikai képviseletet valamilyen módon intézményesíteni kell. Hadd mondjam el azt, bár azt hiszem, képviselőtársaim nagy része ezt tudja, hogy a legtöbb környező országban - Horvátors zágban, Szlovéniában, Romániában, de Nyugaton is, már említette Németh Zsolt képviselőtársam SchleswigHolsteint, vagy Finnországban is, tehát nemcsak KeletKözépEurópában - intézményesítetten, a pozitív diszkrimináció alapján az alkotmányos elvekkel össz hangban megoldották a nemzetiségek képviseletét. Persze, lehet azt mondani, hogy a nemzetiségek képviseletét nemzeti elv alapján szerveződő politikai pártokban oldjuk meg. Van erre is példa, például Szlovákiában viszont rögtön hozzá kell tennünk azt, hogy ha az etnikai kisebbségek képviseletét az ideológiai, világnézeti alapon szerveződő pártok képviseletével helyezem egy szintre, és az ő számukra is ugyanazt a szerveződési, mandátumszerzési lehetőséget biztosítom, akkor ez bizony hátrányos megkülönböztetés a képviseleti elv, a nemzeti képviseleti elv tekintetében. A magam részéről úgy gondolom, hogy arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon szükségese, indokolte Magyarországon, Magyarország egykamarás parlamentjében a nemzetiségi képviseletet megteremteni, k ülönböző kérdésekre kell előzetesen válaszolni. Az egyik az, hogy vane számottevő nagyságú, számarányú és heterogenitású, tehát megosztott, vagyis többféle nemzetiségi képviselet Magyarországon, vagy nincs. A másik, hogy kelle, indokolte, hogy a parlame ntben jelenjenek meg ezek az etnikumok, nem pedig más, a döntéseket befolyásolni tudó szervezeti rendszerben, hiszen nemcsak a parlamentben születnek nemzetiségeket érintő kérdések. Ez a második kérdés tehát, amit meg kell válaszolni, hogy indokolte a nem zetiségiek kifejezetten parlamenti képviselete. Végül a harmadik, hogy megoldhatóe szavazástechnikai szempontból a nemzetiségek képviselete úgy, hogy ne sérüljenek a választásokkal kapcsolatos alkotmányos elvek. A magam részéről mindhárom kérdésre igennel válaszolok. Nem biztos természetesen, hogy ez meggyőző mások számára, de el tudom fogadni, hogy mások nem igennel válaszolnak ezekre a kérdésekre. Úgy gondolom, hogy Magyarországon van számottevő nagyságú etnikai képviselet, és ráadásul többféle. Tehát eg ymástól is elkülönülő etnikumok vannak Magyarországon, hiszen körülbelül egymillióra tehető az összes nemzetiségi lélekszáma - ez nem a választójogosultak számát jelenti , ez 10 százaléka a magyar lakosságnak. Ezek között a legnagyobb a cigány etnikum - m ost a számháborúba vagy találgatásokba nem akarok belemenni, hogy mennyi , amely a mértékadó becslések szerint is 600 ezer körül van, és a német, valamint a szlovák etnikum száma több százezres, tehát összességében nemcsak a 13, országos fórummal, szervez ettel rendelkező etnikumot figyelembe véve körülbelül majdnem 1 millióra tehető Magyarországon a nemzetiségi képviseletek
