Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4051 igen jeles kisebbségi vezető mondta, hogy az ötezres küszöbbel ajándékmandátumhoz lehet jutni - még egyszer hangsúlyozom: idézem. Különösen így van ez akkor, ha nincs érvén yességi küszöb. A szavazók számától függetlenül hozzájut a mandátumhoz az érintett kisebbség. Úgy tűnik ebből, hogy nem is akar a többségi társadalom tagjainak, a többi magyar állampolgárnak a szavazatára számítani ez a javaslat - és a Magyar Demokrata Nép párt ezt érzi súlyosnak. Súlyosnak érezzük azért, mert ez a megoldás így, anélkül, hogy hozzányúlnánk módosításokkal, nem segít abban, hogy a többségi társadalom elfogadó attitűdje kialakuljon, hogy természetes legyen a kisebbségi politikusok esélyes indul ása egyéni választókörzetekben, hogy a többpárti parlamenti demokrácia részesei legyenek. Pedig a kisebbségpolitikában ez lenne az igazi cél. Mi úgy látjuk, egy ilyen törvénnyel is azt kéne segíteni, hogy ez a kívánt cél a későbbiekben elérhető legyen. És azt hiszem, a Magyar Demokrata Néppártnak joga van ilyet felvetni, hiszen a mi képviselőjelöltjeink között jelenleg négy különböző kisebbségből 7 egyéni képviselőjelöltünk van 7 választókörzetben. Mi tehát jogosan mondhatjuk azt, hogy ez lenne a kívánatos. Mindezekkel együtt a Magyar Demokrata Néppárt nem fog ez ellen a törvény ellen harcolni. Ha módunk lesz rá, és nem kapkodja el túlságosan a parlament, akkor módosító indítványokkal hozzájárulunk ahhoz, hogy ez elfogadható legyen. Köszönöm a figyelmüket. ( Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak. (12.20) DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Örülök, hogy Jakab Róbertné hozzászólásában megemlítette azt, hogy ma van az emberi jogok napja. Azt gondolom, indokolt megemlékeznünk arról, hogy 49 évvel ezelőtt az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Indokolt talán megemlíteni ezt azért, mert megítélésem szerint a magyar parlament a mai napon és az elkövetkezendő tá rgyalási napokon egy régi adósságát, az emberi jogokkal összefüggő szabályozási adósságát teljesítheti, illetve szüntetheti meg. Bízom abban, hogy az emberi jogok 50. évfordulóján, 1998. december 10én legalább 13 nemzetiségi képviselő fog ülni ezekben a p adsorokban. E sokféle megközelítés és hozzászólás után engedjék meg, hogy én egy másfajta megközelítésből, másfajta szempontból szóljak hozzá ahhoz, hogy szükségese, lehetségese, alkotmányosan megoldhatóe a nemzetiségek ké pviselete a parlamentben - különösen egykamarás parlamentben - vagy sem. Úgy gondolom, nyilvánvaló az, hogy a modern parlamentek ma már sokfunkciós munkaszervezetek, tehát nemcsak képviseleti funkciójuk, döntéshozói funkciójuk van. Nagyon sokan kissé ironi kusan döntéshozó gyárnak, üzemnek tekintik a parlamenteket, de kétségtelen tény, hogy azért választják a képviselőket, hogy döntéseket hozzanak - ez a hatalmi funkció. A másik funkciója a parlamentnek az, hogy a társadalomban megnyilvánuló politikai diskur zusok számára nyilvánosságot, koncentrált szervezeti nyilvánosságot biztosítson. Ezenkívül a képviseleti funkció, amely, nem tagadható, mióta létrejött a modern parlament, azóta a modern parlament az érdekeknek, többféle szempontú érdekeknek az artikuláció ját végzi el. Az is nyilvánvaló, hogy a modern parlamentek elsősorban pártképviseleti alapon működnek, a pártok versengése alapján a parlamentbe bejutott képviselők pártok szerint tagolódnak, és ez a képviselet az elementáris erejű, ez a jellemző, ez az el sődleges, ez az alapvető. Kérdés, hogy emellett helye vane más jellegű érdekartikulációknak, érdekkonfliktusok megjelenítésének vagy sem. Nagyon nagy hiba, ha valaki leszűkíti pártképviseletre a parlamenti képviselet fogalmát, ma már szinte minden parlame ntben a pártképviselet mellett más típusú érdektagoltság is megjelenik, például a területi érdektagoltság. Van - különösen a szövetségi országokban , ahol ez kifejezetten intézményesül; van, ahol nem; van, ahol megengedik például, hogy a képviselők terüle ti elv alapján képviseleti csoportot alakíthassanak; van, ahol ezt tiltják. Például a magyar parlamentben is ma
