Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP):
4049 is jelenti, hogy ezek azok az intézmények, amelyek a kisebbségi érdekérvényesítés legfontosabb intézményei, eszközei, színterei is. A létszámáná l fogva a kisebbségi képviselet itt a parlamentben nem tud annyira ütőképes lenni, amennyire helyben egy kisebbségi önkormányzat vagy az országos önkormányzat. Természetesen az országgyűlési reprezentációval kiegészülve ez a struktúra egy olyan kisebbségi képviseleti szerkezetet testesít meg, amely már valóban egyedülálló Európában és ezt nemhogy szégyellnünk nem szabad, hanem ez az irány, amelyet követnünk kell, és amelyet meg kell valósítanunk. Azok a dilemmák, amelyek meggondolkodtatták elődeinket is a k isebbségi képviselet ügyében, azt gondolom, hogy részben eloszlathatók. Ha valaki figyelmesen elolvassa a két törvénytervezetet, beilleszthető a jogialkotmányos struktúrába, és végül is eleget tesz annak a kötelezettségünknek, amely részben már a korábban hivatkozott európai országjelentésben fogalmazódik meg, hiányként vetve a magyar politika szemére - ha volna szeme a magyar politikának - a kisebbségi képviselők hiányát. Ennél fontosabbnak tartom azt - és ezt jelen lévő képviselőtársaim, akik majd megszó lalnak a vitában, és akik eddig megszólaltak, pontosan tudják , hogy a szomszédos országokkal folytatott tárgyalásokon bizony elég gyakran felhánytorgatták nekünk azt, hogy nincsen nemzetiségi, kisebbségi képviselő az Országgyűlésben, miközben náluk van. Hogy ez aztán tartalomban mit jelent, érdektelen dolog volt, de ez egy állandó érv, és azt gondolom, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennünk. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a két törvény természetesen nem gondozhatja a kisebbségi képviselők későbbi helyzetének mindenféle vonatkozását itt a parlamentben, hogy ezzel az aktussal reményeim szerint február végén nem zárul le az a feladat, amelyet a kisebbségi képviselet ügyében nekünk végeznünk kell, hiszen a Házszabályban i ntézkedni kell arról, hogy ők hogyan, miként vesznek részt a parlament munkájában, milyen bizottsági képviseletre reflektálhatnak és így tovább, hiszen a parlamenti munka nemcsak itt, a plenáris ülésen zajlik, hanem egyebütt is, és ezeket mindmind rendezn ünk kell. Egy teljesen más gondolkodásmódot kíván ez majd, mert a pozitív diszkrimináció nem ott ért véget, hogy megalkottuk a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről szóló törvényt, és vélhetően őket megválasztják, beülnek ide közénk, hanem akkor, amikor itt dolgoznak velünk együtt, akkor mit tudnak teljesíteni, a sajátjaik érdekében mit tudnak tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Farkas Gabriella képviselő as szonynak, a Néppártból. DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy aggodalommal készültem erre a felszólalásra, mert tudtam azt, hogy uralkodnom kell azokon az indulatokon, amelyek, azt hiszem, jogosak. Először tehát ezekről beszélnék, arról, hogy hogyan került ez a két törvényjavaslat öt nappal a téli szünet megkezdése előtt a Ház elé. Én ugyanis tudom, mert részt vettem benne az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban, hogy előzetes bizottsági vita v olt már szeptember elején az államtitkár úr részvételével. Akkor tanácskoztunk a kisebbségi képviselők részvételével arról, hogy legyene érvényességi küszöb, 10 000, 7500 vagy 5000 legyen az a bizonyos szám, amely a mandátumokat jelenti, és egyáltalán, ho gyan lesz az így bejutott országgyűlési képviselők sorsa rendezve. (12.10) Akkor azt hittem, hogy a kormányzó pártok, a kormánykoalíció komolyan gondolja, hogy ezt a törvényt előterjesztve eleget teszünk az Alkotmánybíróság két döntésének, azaz lépéseket t esz a Ház arra, hogy megszüntesse a mulasztásos alkotmánysértésnek nevezett állapotot. Ehelyett azonban két hónapig nem történt semmi. Nem vitatom, hogy voltak, akik tárgyaltak a kisebbségi önkormányzatok
