Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
4048 is, megpróbálva belehelyezkedni egy adott helyzetben egy ellenzéki pozícióba, hogy mely megoldások azok, amelyek politikailag elfogadhatók a parlament mindkét oldalán. Így jutottunk el addig, ami a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban megjelenik, s ezek után mondom amit mondok, hogy ha egy politikai párt alkotmányos kétségekbe, kifogásokba akar belekötni a kisebbségi képviselettel kapcsolatban, akkor most mondom előre: mindig minden megoldással kap csolatban lesznek érvek. Nem létezik olyan kisebbségi képviselet, amelybe ne lehetne belekötni - hozzáteszem: még a kétkamarás rendszerben is , ezért mostanra igazán egyetlen megválaszolandó kérdés marad: akarjae a magyar parlament azt, hogy a kisebbsége k 1998ban képviselethez jussanak a Házban? (12.00) Örömmel hallottam Németh Zsolt képviselőtársam előadását, észrevételei közül egykettőt megfontolásra is érdemesnek tartok, de az, hogy alapstruktúrájában a FideszMagyar Polgári Párt számára elfogadható az, ami az előterjesztésekben szerepel, bizakodással tölt el. Néhány dologról meg kell emlékeznem a törvényjavaslatok kapcsán. Az előzetes tárgyalások során a választójogi törvénymódosítással kapcsolatban egyetlen vitás kérdés volt, amelyre vonatkozóan ugy an bekerült a törvénybe egy megoldás - és ez a küszöbszám , de valamennyien, akik ebben közreműködtünk, tudjuk, hogy ez a vita nem jutott el nyugvópontig. A kisebbségek érthető módon egy alacsony küszöbszámot szerettek volna elérni - ez került be egyébkén t a javaslatba, az ötezres , amely küszöbszám azt jelenti, hogy az a kisebbségi lista, amely az ötezer szavazatot eléri, automatikusan mandátumhoz jut. A pozitív diszkrimináció a mi felfogásunk szerint - a Szocialista Párt felfogásáról beszélek - nem jele nti azt, hogy valóságos választói felhatalmazásnak ne kellene megjelennie egy mandátum mögött. Ez elengedhetetlen. És ettől a perctől kezdve beszélünk a mértékekről. Mihez lehetne viszonyítani ezt a mértéket? Amikor az első változatban még a tízezres küszö b szerepelt, akkor ez egy olyan számként jelent meg, amely a leadott voksokat tekintve mindenképpen tekintélyesnek lett volna mondható, és akkor, amikor a kisebbségiekkel egyeztettünk, beszéltünk, tárgyaltunk, mentünk lejjebb, és végül az előterjesztésben ez maradt bent. Ezzel a gondolatmenettel mindössze azt szerettem volna jelezni, hogy nyitottak vagyunk ebben a kérdésben mindenfajta javaslatra, nyitottak vagyunk a kisebbségekkel folytatandó további tárgyalásokra is, de egy dologtól nem tudunk eltekinteni : hogy itt nyomatékos választói felhatalmazást mindenképpen szerezniük kell a kisebbségi képviselőknek. A másik kérdés a kedvezményes további mandátumról szól, ezt érintette Németh Zsolt képviselőtársam is. Az egész rendszernek van egy belső, tiszta logiká ja. Ha az egész ország egyetlen választókerület, és egyetlen kedvezményes képviseletre van lehetőség, akkor minden egyéb szavazat, amely leadatik a kisebbségekre, veszendőbe megy. Ez az állampolgári akarat figyelmen kívül hagyása volna, és azt gondolom, ho gy egy ilyen rendszert nem szabad megalkotni. Ezért ebből a logikából kiindulva került sor a második kedvezményes mandátum megszerzésére, azonban ez a kedvezmény már arányos, azonos azzal a szavazatszámmal, amelyet politikai párt képviselője pártlistán leg kevesebbként megszerzett és azzal bejutott a parlamentbe. Tehát olyan választói felhatalmazás van akkor egyegy kisebbségi képviselő mögött, amely mérhető egy politikai párt által listán jelölt képviselőre leadott szavazatszámhoz. A rendszer tehát ezt tudj a, és miután a 13as keretszám elég nagy mozgásteret biztosít abban, hogy a kisebbségek maguk megszervezzék a kampányukat, politikai munkát végezzenek - amire nagynagy szükség van, mert eléggé önmagukba zártan élik és élték eddig az életüket, talán az önk ormányzatiság ebből kimozdította őket valamennyire , ez mindenképpen adekvát volna. Hozzátennék még valamit, ami azért a mi frakciónk véleményének egyik nagyon fontos eleme. Fontosnak tartjuk a kisebbségi képviseletet az Országgyűlésben, mindazonáltal az a tény, hogy a magyarországi kisebbségek önkormányzatokat működtetnek, választottak országosan és helyben, azt