Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
4022 tervezet szélesebb körben teszi lehetővé a nyomozás során az egyszerű alaki követelményekkel járó jelentés készítését. A tervezet 169. §a tételesen meghatározza azokat a nyomozás során hozható d öntéseket, amelyekről alakszerű határozatokat kell hozni. A jogorvoslat szűkítése is - amely egyébként a garanciális rendszert nem csorbítja - az eljárás gyorsítását, illetve egyszerűsítését szolgálja. A nyomozási cselekmények között újszerű szabályozáské nt jelent meg az úgynevezett puhatolás, amely a bizonyítási eszközök felkutatását hivatott elősegíteni. Ennek az eljárást megalapozó és gyorsító hatása, úgy gondolom, nem vitatható. A nyomozóhatóság a büntetőeljárás megindítása után - a megindítás alapját jelentő bűncselekmény elkövetésének gyanúját eldöntendő - élhet a javaslatban tételesen sorolt jogosítványokkal. A puhatolás eredményét az eljáró jelentésbe foglalja, ez kevésbé alakszerű, mint a jegyzőkönyv vagy a határozat, és ez is az adminisztrációs mu nkák csökkentését jelentheti. A nyomozóhatóság hatásköre és illetékessége a tervezetben nem kerül teljeskörűen szabályozásra, ezzel a szabályozási technikával lehetőség van arra, hogy egyes ügykategóriákban - mint például a szervezett, gazdasággal és gazdá lkodással összefüggő büntetőügyek - a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály alapján felállított, gyors reagálású és szakosított rendőri szerv hatáskörébe tartozzon a nyomozás. A tervezet további részletszabályokkal is igyekszik a nyomozás gyorsaságát és egyszerűbbé tételét elősegíteni. Ebben a körben jelentős változás a tanú vallomástételére vonatkozó szabályozás. (9.40) A tervezet megengedi a tanúnak, hogy a nyomozás során ne jelenjen meg a hatóság előtt, és ezt helyettesítendő írásban tegyen vallomást. Egyáltalán nem közömbös, hogy a nyomozási eljárás mennyi ideig tart, márcsak azért sem, mert nem lehet évekig bizonytalan helyzetben hagyni az eljárással érintetteket. Ezért a javaslat a nyomozóhatóságnak kötelezettséget állapít meg. Eszerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül kell lefolytatni és befejezni. A javaslat a nyomozás abszolút határidejének meghatározásával a nyomozóhatóságot és az ügyészséget a jelenleginél gyorsabb munkára készteti. A titkos adatszerzés engedélyezési határidejének csö kkentése is az eljárás gyorsítását célozza. A teljesség igénye nélkül szóltam a nyomozati szak egyes, eljárást gyorsító és hatékonyságot érintő intézményeiről, most engedjék meg, hogy ugyanezt tegyem a büntetőeljárás bírói szakára vonatkozóan is. A miniszt eri expozé, valamint az előttem szólók kiemelten foglalkoztak a tervezet egyik legjelentősebb változásával, a bírósági szak szabályaival. Kétséget kizáróan jelentős reformokat vezet be a javaslat. Most, ahogy már jeleztem, csak az eljárás gyorsítását és ha tékonyságát célzó rendelkezésekről teszek említést. Ezek közül első helyre kívánkozik a bírósági szervezet változása. A törvénytervezet a bírósági szervezet reformjával összhangban elsősorban azt célozza, hogy a helyi bíróságoknál a hatáskörben maradt több i ügy gyorsabban és eredményesebben befejezést nyerjen. A hatásköri szabályok újraszabályozása folytán a megyei bíróságokhoz kerülő ügyek szakszerűbb elbírálását teszi lehetővé majd a tervezet. A tárgyalás előkészítésére vonatkozó új szabályok jelentősen b efolyásolhatják az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát. A vádirat bírósághoz érkezése után a tanács elnöke 15 napon belül megteszi a tárgyalás előkészítésére vonatkozó intézkedéseket. Amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a vádiratot haladékt alanul megküldi a vádlottnak és a védőnek, egyben felhívja őket, hogy 15 napon belül jelöljék meg azokat a bizonyítási eszközöket, amelyeket a tárgyaláson előterjesztenek. A szabály az ügyek alaposabb előkészítését szolgálja, és lehetővé válhat, hogy már a z első tárgyaláson valamennyi indítványozott bizonyítási eszköz rendelkezésre álljon a bíróságon.
