Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
4003 Ugyanakkor a korábbi elnöki bejelentésnek megfelelően a mai ülésnapunk napirendje kiegészül az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tö rvény módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitájának megkezdésével. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron köve tkezik az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/5095. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5095/14. számokon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Megadom a szót dr. Kökén y Mihály népjóléti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az egészségügyről szóló új törvényjavaslat előkészítése során szembesültünk egy döntési kényszerrel. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos kérdések önálló törvényben történő szabályozása mellett felhozhatóe elegendő érv, vagy a régi gyakorlatnak megfelelően az egészségügyi törvényben kapjanake helyet a rendelkezések? A z önök előtt fekvő törvényjavaslat egyértelműen jelzi választásunkat, hogy - Magyarországon először - egy önálló törvényjavaslatot készítettünk az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről. Szeretném megosztani önökkel, milyen érvek hatására döntött a ko rmány külön törvényjavaslat benyújtása mellett. A magyar gyógyszerészet - kutatás, gyártás, forgalmazás , a magyar gyógyszerek hosszú évtizedek alatt kivívott nemzetközi tekintélyét nem veszélyeztethetjük azzal, hogy a nemzetközileg elvárt törvényi szintű szabályozás kialakításával késlekedjünk. A ma hatályos, alacsonyabb szintű jogszabályoknak nem minősülő szakmai irányelvek révén ugyan többkevesebb sikerrel tudtunk alkalmazkodni az új körülményekhez, de a törvényi rendelkezések hiánya egyre többször oko zott áthidalhatatlannak tűnő problémákat. Ezen túlmenően a gyógyszerészek és a szakterülethez szorosan kapcsolódó más szakmai körök részéről erőteljes igény fogalmazódott meg, hogy a gyógyszerügy - amely vitathatatlanul szorosan kapcsolódik az egészségügyh öz, ugyanakkor erős szálak fűzik az ipari és kereskedelmi háttérterületekhez is - sajátosságai külön törvényben jelenjenek meg, követve ezzel az Európai Unió tagországainak gyakorlatát. A piaci viszonyok fokozatos térnyerésének eredményeként a gyógyszergyá rtás és a gyógyszernagykereskedelem, valamint a lakosság közvetlen gyógyszerellátását biztosító gyógyszertárak szinte teljes egészében a magánszférába tartoznak. Az állam közvetlen szerepe a gyógyszerellátásban megszűnt, jelenléte kizárólag a feltételrend szer meghatározására és az igazgatás területeire korlátozódik. Ennek az új szerepnek megfelelően a beterjesztett törvényjavaslat megalkotásának a legfőbb célja az, hogy az alapvetően piaci viszonyok által szabályozott gyógyszerellátás során az állampolgáro k mindenkor jó minőségű, biztonságos és hatásos gyógyszerekhez jussanak. A garanciális jelentőségű szabályok rögzítése mellett a törvényjavaslat keret jellegű. Nem ismétli meg azokat a hatályos rendelkezéseket, amelyeket az elmúlt időszakban meghozott törv ények tartalmaznak. Példaként említhetem a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló, 1994. évi LIV. törvényt. Szeretném eloszlatni ezzel kapcsolatban azokat az aggályokat, amelyek azzal összefüggésben fogalmazódnak meg, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően megváltoztatja az említett törvénnyel kialakított és véleményem szerint is összességében jól működő gyógyszerellátást. Szó sincs arról,
