Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
3870 megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és az Európai Unió intézményeivel való autonóm párbeszédre. A FideszMagyar Polgári Párt ebben érdekelt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék sorai ból.) (10.30) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Balsay István képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Baráth Etele képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről őt követi majd Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. Megadom a szót Baráth Etele képviselő úrnak. DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az ember soha nem tudja kivonni magát az előző felszólalás hatása alól. Semmiféleképpen nem jogom ezzel kapcsolatban választ adni, de mindenk éppen felhívnám a tisztelt miniszter úr figyelmét, hogy Balsay úr most egy nagykoalíciós ajánlatot tett azzal, hogy a nemzeti felemelkedés programját a Fidesz közösen szeretné a kormányzattal elkészíteni. Gondolom, hogy ezt a kormányzatnak mindenféleképpen jó volna megfontolni. (Dr. Medgyasszay László: Helyes!) Szeretném bevezetőként elmondani azt, amiről még senki sem szólt, hogy ennek a koncepciónak az elkészítőit, a koncepció egyeztetésében részt vevő személyeket igen nagy köszönet illeti. Aki az életébe n valaha részt vett ilyen jellegű munka előkészítésében, pontosan tudja azt, hogy milyen hihetetlen nehéz azt a nagyon sokféle érdeket egyáltalán definiálni, és az érdekek között valamifajta kompromisszumot, együttműködést, kooperativitást kiépíteni. Egyet értve azokkal, akik azt mondták, ez csak részben sikerült, azt gondolom, ez egy hatalmas eredmény, hogy itt tartunk, ez már megvan és azért, hogy minden eddigi hozzászóló azt mondta, ez jobbá tehető, és a jobbá segítés alapján ez elfogadhatóvá válik, azt h iszem, mind a kormányzatot, mind a mögötte álló szakértői kört mindenképpen köszönet illeti. Szeretném még egy apróságra felhívni a tisztelt parlament figyelmét. Ez a parlament az elmúlt négy évben azoknak a törvényeknek az esetében, amiket elfogadott, kül önösen az ember és környezete vonatkozásában mindenkor koncepciókat és programokat tett le a parlament asztalára. Az elmúlt négy évben hatalmas ívet járt be a kormány ezeknek kapcsán, és bebizonyította azt, hogy valóban élő jövőképe van, amely jövőképre le het alapozni mindazt a munkát, ami most itt előttünk is fekszik. Szeretném felhívni a figyelmét a tisztelt parlamentnek arra, hogy a területfejlesztés - és gondolom, akik itt vannak ezt pontosan ugyanúgy gondolják mint én, sajnos, elég kevesen vannak itt - nem divat. A területfejlesztéssel kapcsolatos munkálkodása a kormánynak - mind a törvény, mind a koncepcióprogramok megalkotása - külsőbelső kényszer eredménye. Az egyik kényszerként, amikor azt mondom, hogy külső kényszer, azt kell hangsúlyoznom, ami az előzőekben részleteiben már ismertetésre is került: Magyarország Európa középpontjában, KözépEurópa középpontjában nyitott helyzetben lévő ország. Ha egy 600 kilométer sugarú kört, ami ma egy napi járásnak felel meg, húzunk az ország körül, akkor mintegy 120 millió ember 1820 nyelvet beszél. Azt hiszem, hogy roppant felelőssége ennek az országnak földrajzi, történelmi, kulturális és természetesen gazdasági vonatkozásban is, hogy ennek a térségnek szervezőszerepét ellássa, hogy itt nem egy tranzit, nem át utazó szerepet, hanem egy transzfer szerepet, egy kölcsönös olyan megértésnek a központi szerepét játssza el, amelyhez bizony ez a területfejlesztési koncepció kell, hogy pozitív hozzájárulás legyen. Hiszen ennek a kölcsönös megértésnek nemcsak politikai o ldalai vannak, hanem ebben a régióban élő népek, települések, infrastruktúra közötti egyeztetés, összhang megteremtése. A másik az alulról építkezés, az alsó kényszer, amelyet már a törvény nagyon jól fejezett ki, és akkor, amikor itt némi iróniával megyék ről beszélünk olyanok szempontjából, akik a települési
