Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
3871 önállóság hirdetői - amik mi is vagyunk természetesen , nem szabad, hogy elfelejtsék, a törvény hatása volt az, hogy létrejöttek elsődlegesen ezek a fejlesztési, települési társulások, hogy az a megye , amiről beszélünk és az megyei fejlesztési tanács, amiről beszélünk, az ma már az egyes önkormányzatok szabad akaratából létrejött társulások halmaza, nem egy adminisztratív, bürokratikus, újraelosztó szervezet. Tehát amennyiben ők a decentralizált pénzes zközök felett rendelkeznek, a saját maguk számára rendelkeznek, és osztanak adott esetben pénzeszközöket. Ez a törvény és a mögötte lévő koncepció most nagymértékben és sikeresen fejezi ki azt az egymásra utaltságot, kooperativitást, azt a koordinációt, am i egy egészen megváltozott, lényeges más szemléletben kell hogy érvényesüljön. Nevezetesen most találkozik a magyar parlament az én megítélésem szerint először történetében egy olyan anyaggal, amely az évtizedekre visszamenő ágazati szemléletű hierarchikus rendszereket egy horizontális szemléletű területi kooperatív rendszerekkel egészíti ki, és megkísérli ezek között ezt a fajta összhangot megteremteni. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon jó munka indult el, ami 510 éven belül ki fog tudni teljesedni, hi szen egy ilyen átfogó gondolkodásmódváltozáshoz bizony valóban türelem, idő szükséges. Ez a koncepció tökéletesen kifejezi a Magyar Szocialista Párt programjában leírtakat, egy ökoszociális piacgazdaság megteremtésének feltételeit. Nevezetesen alapvetően egy olyan koncepcióról van szó, amelyik figyelembe veszi a környezeti értékeket, benne az épített és természeti környezetet, a humánus szempontokat, de ugyanakkor eszközül kíván szolgálni a magyar gazdaság felemelkedéséhez, a piac további kifejlesztéséhez. Teszi ezt úgy - ami már elhangzott , hogy sikerül a szubszidiaritás elvét, tehát a helyénvalóság elvét és a decentralizáció elvét követni. Amivel nagyon egyetértek az az, és ezen tényleg sok javítanivaló van előttünk, nevezetesen annak a bizonyos priorit ásnak a fogalmát jobban kell tudni értelmezni. A prioritás nem lehet 150, 200 vagy 1000, még akkor is, ha részletekbe menően mindigmindig megjelenik, hanem néhány fő kérdésre kell koncentrálni. Úgy gondolom, hogy a területfejlesztés, a területiség lényegé ből adódóan négy alapvető prioritást kell tudni majd a továbbiakban erősíteni, ami benne van ebben a koncepcióban, de úgy ítélem meg, hogy az ezek közötti összhang hangsúlyozása is fontos lesz majd, nevezetesen: Egy: az emberi környezet védelme mellett min den olyannak a fejlesztése, ami a környezetünket alkotó infrastruktúra, ami lehetővé teszi az ember és ember közötti kommunikációt, tehát a kapcsolat építésének további feltételeiként rendelkezésre bocsátani, létrehozni egy olyan kommunikációs szerkezetet, amely az előbb említett összeurópai vonatkozásában, de a hazai kis térségek vonatkozásában egyaránt képes a nyíltságot hordozni. A másik nagyon fontos dolog, amire ez a koncepció kitér, ami az egyik legfontosabb dolog az emberek képzése, nevelése kapcsán az emberi aktivitás lehetőségeinek megteremtése, magyarul: a munkahelyek megteremtése, az egyre magasabb színvonalú munkahelyek biztosítása. Mindemögött természetesen meg kell húzódni egy más család- és más társadalomkoncepciónak, amely szintén tükröződik a koncepcióban egyes részekben. A harmadik ilyen fő prioritás a gazdaság szerkezetét kell hogy érintse, erről is többen beszéltünk már. Az innováció fogalma nem csak a fejlettekhez tartozik. Nincs olyan szűk metszete, nincs olyan alacsony szintű relativiz ált kisegysége a gazdaságnak, amely ne csak akkor tudna fejlődni, ne csak akkor tudna lépést tartani, életben maradni, ha nem volna innovatív. Ebből adódóan az innováció fogalma a harmadik, amelynek elősegítése a koncepció lényeges eleme, jobban hangsúlyoz andó. A negyedik pedig, ami a szervezeti, az eszközrendszerre vonatkozik, az természetszerűleg az információ, a mindenki által szabadon elérhető információ lehetősége. Ezt értem a társadalmi fejlődés, a gazdaságfejlődés elemeire egyaránt. Ez a négy szorosa n egymásra épül. Ha nincs biztosítva egy kapcsolatrendszer az egyén, a társadalom és a gazdaság egyes elemei, az önkormányzatok között, az információ nem tud áramolni ha nincs információ, akkor bizony nincs innovatív gazdaság. De ha jól meggondoljuk, mit j elent azt
