Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
3858 (9.30) Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a tervrendszerben foglaltak alapprogramként rendezik azt, hogy milyen típusú összkormányzati fejlesztési együttműködésekre van szükség. Még egyszer s zeretném hangsúlyozni: ezeket a projekteket minden tárca elfogadta, ami azt jelenti, hogy nem hitvitákra van szükség különféle ágazatok és tárcák között abban, hogy melyik terület kihez és hogyan tartozik, hanem ez a tervdokumentum megadja annak a lehetősé gét, hogy jó szívvel, közös erőfeszítéssel - különféle felső szintű integrációk helyett - az érintett tárcák közösen finanszírozzanak egyegy programot aszerint, ami a tárca elsődleges feladatköre. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert elkerülhetetlen , hogy egy erőteljesebb lépést tegyünk egy összkormányzati forráskoordináció felé, amelynek ehhez kötődően az alapdokumentumai elkészültek, a kormány elfogadta azt a munkadokumentumot, amelynek lényege az államháztartás és a különféle alapok EUstruktúra s zerinti finanszírozási átalakítása, amely egyébként figyelembe veszi az országos területfejlesztési koncepció mechanizmusait. Úgy gondolom, hogy az országos területfejlesztési koncepció a legmarkánsabb elemeit jeleníti meg a különféle ágazati programoknak. Erre nem térnék ki, elsősorban azért nem, mert úgy gondolom, a vitában föl fog merülni, és minisztertársaimmal készek vagyunk arra, hogy esetleges vitakérdésenként ne föltétlenül a területfejlesztési miniszter, hanem az érintett tárcák alkossanak vélemény t a képviselői módosító indítványokról. Magam azt szeretném újból megerősíteni, hogy mind a vidékfejlesztés, mind az idegenforgalom, a műszaki infrastruktúra, a közlekedés, a vízgazdálkodás, az energiaellátás területén kialakított koncepció, amelyet ez az anyag tartalmaz harmóniában van az adott ágazat ágazati programjával. Nem arról van tehát szó, hogy egy új vitát akarunk fölnyitni, hanem arról, hogy ezeknek az ágazati programoknak a térbeli megjelenítését rögzíti ez a koncepció. Szeretném azt is elmondan i, hogy a külföldi befektetők számára rendkívül kedvező egy ilyen koncepciónak és egy ilyen anyagnak az elfogadása a parlament részéről. Több beszélgetést és vitát folytattunk külföldi és hazai befektetőkkel, akik azért üdvözölték ennek a koncepciónak az e lfogadását, mert átláthatóbbá válik az ő számukra az ország területeinek befektetési lehetősége. Átláthatóbbá válik, tervszerűbbé válik ezáltal Magyarországon a területfejlesztés, jobban képesek a saját tulajdonosaik számára is magyarországi projektként a saját fejlesztéseiket megjeleníteni a koncepció elfogadása kapcsán. Ez a koncepció kijelöli azokat a feladatokat, amelyeket tehát rövid távon az ezredfordulóig kell megvalósítani a területfejlesztési törvény végrehajtása érdekében. Még egyszer megismételné m, hogy ezek közül a legfontosabb a nyugati és keleti régiók között a területi különbségek mérséklése, a válságövezetekben az ipari és mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítése. De ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeként Magyarorszá g regionális és strukturális versenyképességének a növelése is egyben, valamint a határ menti régiókban, különösen a dunántúli területen a külföldi, már meglévő, Phare- és egyéb források bevonásához kötődő versenyképességünk növelésének érdekében tartjuk f ontosnak a koncepciót. Úgy ítélem meg, hogy a Ház ennek a koncepciónak az elfogadásával megadja a területfejlesztés érintettjei számára azt az iránytűt, amelyet nagyon régóta várnak. És higgyék el, nem kincstári optimizmus, hanem az eddigi együttműködés gy akorlati realitására alapozott megállapítás az, hogy a koncepcióval a megyei fejlesztési tanácsok, kistérségek és regionális fejlesztési tanácsok élni tudnak, ezen koncepció alapján a saját programjaikat el tudják készíteni, és ezáltal az ország abszorpció s tőkebevonó és az EU integrált rendszereihez tartozó csatlakozási képességének nagyságrendje nőni fog és ezáltal ebben a ciklusban a Ház jó lelkiismerettel lezárhatja a területfejlesztéshez kötődő törvényalkotást, és nyugodtan elmondhatja azt, hogy minden t megtett azért, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során a strukturális szerkezetből adódó pozitívumokat ez az ország maximalizálja, az esetleges hátrányokat pedig minimalizálja.
