Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
3857 megye; a megye, szemben vele a térség. Ezek természetesen különféle érdekartikulációs szintek, de nekünk az a feladatunk, hogy az ezen szintek közötti együttműködé st erősítsük ezzel a tervdokumentummal, ne pedig az ezen szintek közötti, sehova nem vezető vitát élezzük ki. Rendkívül jelentős a koncepció abból a szempontból, hogy konszenzussal a megyei fejlesztési tanácsok konszenzusával, a statisztikai hivatal konsze nzusával, a kormány és az országos területfejlesztési tanács konszenzusával létrehozza az úgynevezett statisztikai régiók szintjét. Azért rendkívüli fontosságú ez, mert a statisztikai régiók szintjén a különféle szakmai munkálatoknak el kell indulniuk ahho z, hogy érdemben 2000 és 2002 között számolhassunk egyáltalán regionális GDPvel. Ez a statisztikai régió nem befolyásolja azt, hogy a funkcionális régióban milyen szinten fognak megjelenni a valódi régiók. Ezt az érintettek a maguk szervezésével el fogják dönteni, és egy későbbi szakaszban én azt sem tartom kizártnak, hogy majd a statisztikai régiók és a funkcionális régiók lefedhetik egymást. Ismerjük ezt az iterációs folyamatot, emlékszünk rá, hogy a kistérségek esetében, amikor meghatároztuk a statiszti kai kistérségeket, nagyon nagy vita volt - joggal - itt a Házban is, hogy miért húzzuk keresztbe a már működő funkcionális egységeket de ugyanakkor azt gondolom, hogy ezen a területen már megnyugvás van, mert egy év után a Központi Statisztikai Hivatallal együtt lehetőséget adtunk arra, hogy bővítsük, átalakítsuk a statisztikai kistérségek körzetét, és a funkcionális kistérségek - ahol voltak ilyenek - éltek a változtatás jogának lehetőségével. Mára, azt lehet mondani, a statisztikai és a funkcionális kisté rségek nagyjából lefedik egymást Magyarországon. Ugyanezzel a módszerrel gondoljuk mi elérni azt, hogy a statisztikai és a funkcionális régiók rendszere Magyarországon az elkövetkezendő időszakban megvalósuljon, illetve határozottabban körvonalazódjon. A t erületfejlesztés alapvető feladata továbbra is a társadalmigazdasági szempontból elmaradott, az ipari szerkezetátalakítás és a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségének felzárkóztatása, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek felzárkóztatása. Ezért a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére többlettámogatást kell biztosítani továbbra is. Én ugyanakkor azt gondolom, az elmúlt években világossá vált, hogy a területfejlesztés ügye nem lehet csak és kizárólagosan a hátrányos helyzetű térségek f elzárkóztatásának eszköze, a területfejlesztés ügye a magyarországi regionális politika intézményrendszere is kell hogy legyen egyben. Úgy ítélem meg, hogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy igenis az érintettek együttműködésével azok a nem kis feszültségek, amelyek ezen a területen vannak, kezelhetők, és sokkal jobban kezelhetők a területfejlesztés intézményrendszerében, mint bármely egyéb más eszközrendszerben, akár a központi állami irányítás eszközeivel, akár az iparfejlesztés eszközeivel. Ál lítom és bizonyítom a statisztikai hivatal GDPben mért adataival, amelyet én is nagyon várok - a napokban ez nyilvánosságra kerül , tehát állítom, és úgy gondolom, a statisztikai hivatal bizonyítani tudja majd, hogy ennek a területfejlesztési intézményre ndszernek a hatásaként a lemaradó térségek további leszakadása megállítható volt, úgy ráadásul, hogy ehhez olyan óriási többletforrásokat az egyéb fejlesztési forrásoktól nem vontunk el. Hiszen mondjuk meg őszintén, a területfejlesztés intézményrendszere j elentős, azonban közvetlenül az intézményrendszerben megjelenő források nem olyan jelentősek. Rendkívül jelentős azonban az, hogy ez az intézmény hatott máris, egyáltalán a megszületésénél fogva, a többi terület és a többi ágazat forráselosztási rendszerér e, akár a Mezőgazdasági Alapra, akár más területekre, utalok itt például a cél, címzett támogatásoknak a parlament által elfogadott új rendszerére, amelynek eredményeként más, egyéb forrásrendszerek is felvették azt a logikát, amelyik a területfejlesztési intézményrendszer logikája volt. Kiemelt jelentőségűnek tartom a koncepciót abból a szempontból, hogy fokozottabban ad lehetőséget az állami eszközök koordinált rendszerének kialakítására és a magántőke bevonására, valamint a programfinanszírozás elterjes ztésére és a döntések decentralizációjának további megerősítésére.
