Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - A külföldre utazásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3827 bizonyítható, de alaposan feltételezhető, hogy súlyo s bűncselekményekben vannak benne , mert letelepedési engedéllyel, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkeznek. Ezek a dolgok tehát viszonylag könnyen kijátszhatók. Mint ahogy bevezettük Kínával szemben a vízumkényszert, kivéve a szolgálati útlevéllel r endelkezőket. Azt is tudjuk, hogy a Magyarországon működő kínai üzletemberek egy része nagy kínai állami kereskedelmi vállalatok alkalmazottjai, és azért alapítottak itt kft.t - tulajdonképpen azt gondolom, hogy helyesen , mert ilyen módon akarja Kína fe nntartani a gazdasági cserekapcsolatait, üzleti kapcsolatait, kiskereskedelmi kapcsolatait Magyarországgal. Ezek az emberek is, akik kínai állami vállalatok megbízásából alapítanak Magyarországon kft.t, természetszerűen rendelkeznek szolgálati útlevéllel. Nagyon helyesen a magyar törvény elég szigorúan szabja meg, hogy melyek azok a közfunkciók, amelyek betöltői megkaphatják a szolgálati útlevelet. Remélem és úgy legyen, hogy ez így is marad, és nem fog a dolog felpuhulni. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mári a, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Bauer Tamással együtt tettünk egy javaslatot, amely egy kicsit nehezítené ezt a felpuhulást. Örülnénk, ha az előterjesztő támogatná ezt. Nevezetesen arról van szó, hogy azt mondjuk, ne csak a diplomata útlevélben legyen benne a diplomata rangja, hanem mindenfajta szolgálati útlevélben legyen benne az a jogcím, amely az illetőnek a jogosultságát a szolgálati útlevélre megalapozza. Ez talán a törvények kijátszását, a kiska puk megtalálását egy icipicit megnehezíti. Még ehhez a kérdéshez, a vízumpolitika kérdéséhez tartozik a másik megjegyzésem. Azt mondja a törvény, hogy az útlevélről törvénynek kell rendelkeznie, ellenben úti okmányok kormányrendelet alapján is kiadhatók. Ha pusztán arról van szó, hogy a működést hogyan lehet egyszerűsíteni, akkor ezt megint csak helyeselni lehet. Csakhogy ugyanakkor az is igaz, hogy az utazóknak egy igen jelentős része nem útlevéllel, hanem egyéb úti okmánnyal utazik. A törvényben egy szó sincs a kishatárforgalomban való határátlépést lehetővé tevő úti okmányról. Amikor felvetődött politikai véleményként, mintegy politikai ötletként a vízumkényszer bevezetése a szomszédos országokkal szemben, akkor soha egy szó nem volt arról, hogy ugyanakk or létezik a kishatárátlépő úti okmány, és éppen azokon a területeken, éppen annak a lakosságnak a számára, amelyet helyesen vagy nem helyesen, hamisan, megalapozottan vagy nem megalapozottan azzal szoktak gyanúsítani, hogy jelentős része van a feketekeres kedelemben, a határ menti csempészforgalomban, amelyről azt szokták mondani, hogy ellepi az északkeletmagyarországi piacokat, éppen ez a népesség ezzel a kishatárátlépő igazolvánnyal lépi át a határt. A dolog humorához tartozik az is, hogy ezeket a kishat árátlépéssel kapcsolatos egyezményeket Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Jugoszláviával kötöttük meg, tehát csupa olyan országgal, amelyek már nem léteznek. Ezek az országok már nem léteznek, de az egyezmények megmaradtak és öröklődtek, tehát a jogutód á llamokkal kötött egyezményként működnek. Felvetődik a kérdés, hogy olyan viszonyok között, amikor mindenki rendelkezhet világútlevéllel, vane egyáltalán valamiféle értelme annak, hogy ilyen kishatárútlevelek a továbbiakban is létezzenek. (18.50) A törvény ezzel nem foglalkozik, tehát erről tulajdonképpen nem is kell döntenünk, de éppen azért, mert a törvény lehetővé teszi, hogy a kormány olyanfajta úti okmányokat állapítson meg, hozzon létre vagy töröljön el rendelettel, amilyeneket akar, mégiscsak érdemes most itt, a parlamentben erről beszélni, hogy ez is egy meggondolandó kérdés az útlevéltörvény meghozatala, vitája idején. Végezetül pedig egy igen fontos problémáról szeretnék még beszélni egészen röviden, néhány mondat erejéig. Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek rendelkeznie kellene arról - legalábbis felhatalmazást kellene adnia a kormánynak arra , hogy létrehozzon egy olyan úti okmányt, amely az életvitelszerűen és jogszerűen Magyarországon tartózkodó, de nem hontalan külföldiekről szól. Ugyanis re ndezett a helyzete azoknak, akiket a genfi egyezmény értelmében menekültként ismernek
