Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - A külföldre utazásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3825 jogától tulajdonképpen bárkit meg lehetett fosz tani. Azt hiszem, hogy nemcsak az én kivételes élményem, hanem nagyon sokak közös élménye az, hogy amikor kifelé mentünk az országból, akkor is szorongtunk, hogy vajon kijutunke, és amikor befelé jöttünk, akkor is szorongtunk, hogy nem ére bennünket vala mi retorzió. Azért nem hiszem, hogy ez csak kivételes, úgynevezett ellenzéki élmény volt, mert nagyon sok emberrel beszéltem, akik mind átélték azt, hogy amikor a határra érnek befelé jövet vagy kintről jövet, egyszerre kiszolgáltatottjaivá válnak egy hata lomnak, amelynek a ténykedéseit nem tudják átlátni. Tehát még egyszer azt mondom: nagyon pozitív dolog az, hogy lesz egy olyan törvény, amelyik első szakaszaiban kimondja, hogy a külföldre utazás és a külföldről való hazatérés alapjog. És ezt nem úgyneveze tt captatio benevolentiaeként, nem azért mondtam, hogy utána bíráló megjegyzéseket tegyek, hanem komolyan gondolva, mert azt hiszem, hogy ez tényleg jelentős dolog. Hogy most már rátérjek arra, ami nem egyértelműen nyeri meg az ember tetszését, mindenekel őtt talán azt érdemes megemlíteni, hogy e törvény előkészítése elég hosszú időn át folyt, meg is kérdezték különböző szakemberek, politikusok, képviselők véleményét a törvénytervezetről, a törvény koncepciójáról. Úgy látszik azonban, hogy a jelen pillanati g, tehát a törvény elfogadását közvetlenül megelőző pillanatokig nem sikerült kideríteni azt, mit is jelent az, hogy "útlevélhatóság". A törvényjavaslat útlevélhatóságról beszél, nem mondja meg azonban azt, hogy mi ez az útlevélhatóság, milyen hatóság, mil yen szervezeti keretek között működik, hogyan biztosítható ebben a működésben a fellebbezési jog. Utal arra a törvényjavaslat, hogy az útlevéllel kapcsolatos, az útlevél meg nem adásával kapcsolatos kivételes határozatot az államigazgatási eljárás általáno s szabályai szerint lehet megfellebbezni, ennek az elbírálása aszerint történik - de nem derül ki az sem, hogy melyik a fellebbezési hatóság. Azt hiszem - talán nem árulok el titkot , azt sejtem legalábbis, hogy e mögött a tisztázatlanság mögött egy máig tartó hatásköri huzakodás áll. Nevezetesen annak a kérdése, hogy rendőri hatóság lesze az, amely az útleveleket kiadja, vagy megmarad a jelenlegi formában polgári civil hatóságként. Ez a vita tulajdonképpen a Bokroscsomag elfogadásakor már egyszer lezajl ott, akkor a személyazonossági igazolvány kiadásáról volt szó. A még korábban, azt hiszem, 1992ben elfogadott törvény szerint 1996. január 1jétől kezdve az önkormányzatok feladata lett volna a személyazonossági igazolvány kiállítása. Akkor néhányan - kor mánypárti, szabaddemokrata képviselők - felvetettük, illetve bírálólag megemlítettük azt, hogy visszás dolog, hogy az általunk őszintén, szívből támogatott Bokroscsomagba bele van pakolva valahogy az az indítvány, az a javaslat, hogy a személyi igazolvány kiállítása mégiscsak maradjon a rendőrségnél. Egyrészt az volt a véleményünk, hogy ez a kérdés nem tartozik azokra a gazdasági intézkedésekre, amelyeket a Bokroscsomag tartalmazott, másrészt az volt a véleményünk, hogy nem helyes az, hogy a rendőrség hat ásköre kiterjed, megmarad a civil államigazgatási ügyintézésnek ezen a területén is. Ugyanez mondható el az útlevélkiállítás kérdéséről. Az útlevélkiállítás sem rendőrségi, rendészeti feladat elsődlegesen, hanem civil államigazgatási feladat. Azt gondolo m, a törvénynek világosan ki kellene mondania, hogy ez egy polgári közigazgatási szerv feladata a Belügyminisztérium szervezeti rendszerében, akár integráltan abban, akár külön hatóságként, de mindenképpen polgári hatóságnak kell az útlevélügyekkel foglalk oznia. A dolog jelentőségét az növeli meg, hogy itt nemcsak a magyar állampolgárok útleveléről van szó. Az a hatóság, amely az útleveleket intézi, az a közigazgatási hatóság feltehetőleg egyúttal számos tartózkodási engedéllyel, illetve elsősorban bevándor lási engedéllyel kapcsolatos kérdést is kell hogy intézzen. Márpedig azt gondolom, hogy a nem rendészeti és rendőri kérdést jelentő külföldiek magyarországi tartózkodása, de mindenekelőtt a bevándorlási engedélyek kérdése ugyanúgy, mint ahogy az állampolgá rság kérdése, civil belügyminisztériumi hatósági feladat, ugyanúgy a bevándorlási engedélyek kiadásának kérdése is civil hatósági feladat, nem rendőri feladat. Ezért azt gondolom, hogy a törvénynek világosnak, egyértelműnek kell lennie abban, hogy
