Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3767 CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A vita e szakaszában érintett a költségvetési bizottságnak kilenc olyan módosító indítványa, amely egy egyszerű szócserének tűnik a törvény tervezetében, nevezetesen, hogy a törvényjavaslatban szereplő "cél szerinti" szövegrészt "közhasznú tevékenységre" változtatja a 22., 34., 44., 81., 91., 102., 110., 139. és 141. pontokban. Azért soroltam fel, mert a későbbi vitaszakaszokban ezt újra nem érinteném, csupán itt szeretném megemlíteni ezt a problémát. A költségvetési bizottságnak ez a módosító indítványa azt eredményezné, hogy az eddigi c él szerinti és vállalkozási tevékenység megbontás helyett a közhasznú szervezeteknek külön kellene nyilvántartani a cél szerinti közhasznú, a cél szerinti nem közhasznú, valamint a vállalkozási tevékenységüket és az ehhez kapcsolódó gazdálkodási adatokat. Arról nem beszélve, hogy ez a fogalomhasználat teljesen inkoherens a néhány héttel ezelőtt elfogadott adótörvénymódosításokkal, és nem koherens a polgári törvénykönyvvel sem, van ennek egy másik nagy veszélye, nevezetesen, hogy ez az egyszerű szócsere sze rvezetek tucatjait ma jogszerűen fennálló adókedvezménytől fosztaná meg, de nemcsak tucatjait, hanem tízezreit. Úgy gondolom, a költségvetési bizottságnak újra kellene gondolnia ezeknek a módosító indítványoknak a valóságos hatását a közhasznú szervezetekr e, és az előterjesztőnek is újra kellene gondolnia az álláspontját, mert sajnálatos módon valamennyi módosító indítvánnyal egyetértett a bizottsági viták során. Azt gondolom, sem a költségvetési bizottság, sem az előterjesztő nincs tisztában azzal, hogy ez a szócsere milyen következményekkel jár a közhasznú szervezetek körében. Tisztelettel azt kérem mindkét féltől, hogy értékelje újra az álláspontját. A következő napokban természetesen lesz módja arra, hogy egy rövid hatáselemzést végezzen, és akkor talán belátja, hogy a mostani érvelésemben jogosan hívtam fel a figyelmet arra, hogy itt milyen veszélynek nézünk elébe. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Molnár Péter képviselő ú rnak, SZDSZ. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A vitának ebben a szakaszában a tartós adományozás ösztönzésére irányuló javaslatokról szeretnék pár szót szólni, ezt ugyanis nagyon fontos javaslatnak tartjuk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Az eredeti formában benyújtott módosító javaslataink kaptak ugyan támogatást például a kulturális bizottságban, de az általános vitát követően a bizottsági vitákban egyelőre még nem élveztek olyan támogatást, ami szükséges volna ahhoz, hogy a törvény részévé váljanak. Ezért szeretném itt, a részletes vitában elmondani, hogy a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásokat követően végül is Csizmár Gáborral közösen adtunk be olyan kapcsolódó javaslatokat, amelyek a tartós ad ományozás ösztönzését reményeink szerint olyan módon tennék lehetővé, hogy az a kormány és a Pénzügyminisztérium számára is elfogadható legyen. Miről van szó? A tartós adományozás ösztönzése esetén mit javaslunk annak érdekében, hogy a tartós adományozásra ösztönözze a törvény a különféle adományozókat? A javaslat lényege az, hogy azok az adományozók, amelyek nemcsak egyszeri támogatást nyújtanak a különböző szervezeteknek, hanem tartósan támogatják azokat - a törvény szerint a tartós támogatás követelménye annyit jelent, hogy legalább négy évig, és minden évben legalább az előző évi mértékben támogatnak valamilyen kulturális, oktatási, környezetvédelmi, szociális, emberi jogi vagy más közhasznú szervezetet , többletkedvezményt kapnának a társasági adó és a személyi jövedelemadó megfizetésekor. (22.20)
