Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3753 (21.10) (Az elnöki széket dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavasl at részletes vitája ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/5052. számon, a bizottságok együttes ajánlását T /5052/13. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánjáke ajánlásukat szóban is kiegészíteni. (Senki sem jelentkezik.) Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem a részletes vitában a módosító javaslatok tárg yalásának összevonását. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom tehát a részletes vitát az ajánlás 113. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Jelzésre:) Hankó Faragó Miklós képviselő urat illeti a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Orszá ggyűlés! Az ajánlás 2. pontjában szerepel az a módosító javaslat, amelyet a törvény 4. §ához nyújtottam be. Ez a módosítás tulajdonképpen a hatályos 11. § (2) bekezdését érinti. A jelenlegi szabályozás szerint e szakasz értelmében minden devizakülföldinek - a Magyarországon lévő ingó dolga tekintetében - a devizabelföldivel kötött visszterhes jogügylete alapvetően engedélyköteles. Ez az 1995ben előterjesztett törvényjavaslatban is szerepelt. A mostani változtatás a kormány szándéka szerint az lenne, hogy a belföldön örökölt ingó dolog tekintetében a devizakülföldi a későbbiekben már nem lenne köteles engedélyt kérni mindenki más minden szempontból ebbe a körbe tartozik, tehát köteles engedélyt kérni. Amikor a kormány annak idején, 1995ben a törvényjavasla tot a parlament elé terjesztette, egy ugyanilyen tartalmú módosító indítványt másokkal együtt akkor is előterjesztettem, és elég éles vita folyt több bizottságban is erről a módosító javaslatról. A javaslat alapvetően nem közgazdasági jelentőségű, elsősorb an jogi megközelítésből készítettem. A közgazdaságtanhoz és így a devizaügyekhez sem értek különösebben, ugyanakkor gyakorló jogász lévén tudom azt, hogy egy ilyen szabály, amely egyébként betarthatatlan - és általában nem is tartják be sem az állampolgáro k, sem a hatóságok , milyen következményekkel jár. Annak idején indoklásképpen az hangzott el, hogy azért szükséges ez a módosítás - illetve ez a javaslat - egyáltalán az alaptörvényben, mert bizony nagyon nehéz megfogni azokat az illegálisan kereskedőket , külföldieket, Magyarországon illegálisan kereskedőket, akiket más jogszabályokkal nem lehet kordában tartani, a tevékenységüket másképp nem lehet ellenőrizni, mint e szabállyal. A kormányzat álláspontja szerint egyébként igen kis számban került alkalmazá sra, és reményei szerint ez a későbbiekben sem eredményez problémát. Annak idején a vitában elhangzott az is, hogy igenis belátja a kormányzat, hogy ez jogalkotási szempontból, jogtechnikailag rendkívül rossz megoldás, de addig, amíg más kapcsolódó jogszab ályban nem sikerül erre megoldást találni, addig türelmét kérte az Országgyűlésnek, és azt az ígéretet mondták el többen is, több bizottsági ülésen, hogy erre valahol, valamilyen más
