Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3719 rendszer, amit egyet len felekezet testére szabtak, és kész helyzetként tálaltak a többi felekezet elé, statisztaszerepre kárhoztatva őket. Ez a felekezeti jogegyenlőség sérelmét jelenti. Mi azt szerettük volna, hogy ne keveredjenek össze az egyházi és állami oktatás feladatai a pénzügyek területén sem, hiszen az egyik oktatás világnézetileg elkötelezett, a másik nem. Ehelyett a születőben lévő rendszer szinte államiként működteti az egyházi iskolákat; nemcsak feladataikat keveri össze, hanem egyúttal indokolatlan különbségtéte lt alapoz meg a magániskolák között, a világiak hátrányára. Ez az állam világnézeti pártatlanságát sértő megoldás. Érdemi módosító indítványainkat tehát elutasította a kormány és a tisztelt Ház többsége, preambulumunkat azonban átvette. Ez a preambulum azo nban nem illik bele ebbe a környezetbe, hiszen két passzusa éppen arra utal, hogy az Országgyűlés a vallásszabadságot szolgáló 1848. évi XX., az 1895. évi XLIII. és az 1947. évi XXXIII. törvénycikkben, valamint az 1990. évi IV. törvényben testet öltő évszá zados hagyományt, valamint az alkotmány 60. §ával összhangban, szem előtt tartva az állam és az egyház elválasztásának követelményét, alkotja meg a törvényt. Csak tájékoztatásul említem, hogy az 1848. évi XX. törvénycikk 2. §a akként szól, hogy e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg. Az 1947. évi XXXIII. törvénycikk a bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismertek hátrányára fennálló különbségek megsz üntetéséről szól. A '90. évi IV. törvény vonatkozó passzusa pedig kimondja, hogy az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. Az alkotmány idézett paragrafusa pedig kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elvá lasztva működik. Nyilvánvaló, tisztelt Ház, hogy koherenciazavart jelentene, ha ezek a magyar polgárosodás hagyományait felidéző utalások benne maradnának a tőlük idegen környezetben, miközben maga a törvény lemond e hagyományok továbbviteléről. Nem véletl en, hogy a kormány törvényjavaslatának preambulumában ilyen hivatkozások nem is szerepeltek; mint ahogy a szentszéki megállapodás sem tartalmaz közvetlen utalást a magyar alkotmányra. Ezért módosító javaslatunk a kérdéses passzusok törlésével a koherenciaz avar megszüntetésére irányul. Azt kérjük a tisztelt Ház többségétől, hogy ha már egyszer nem tekintette irányadónak Kossuth, Deák és Eötvös hagyományát az egyházi ügyek területén az érdemi kérdésekben, akkor hozza összhangba a preambulumot a törvény rendel kezéseivel; az SZDSZ által javasolt felvezető passzusokat pedig ne keverje bele a törvénybe, hanem hagyja meg jobb időkre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar S zocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Igyekszem nagyon röviden, egy percen belül összefoglalni a véleményemet. Ez arról szól, hogy szerintem az 1848as törvényekre való hivatkozás nem csak és kizárólag egyetlen párt előjo ga, tehát az Országgyűlés egésze nyugodtan megteheti, hogy ebben a törvényben hivatkozik olyan százötven éves törvényekre, amelyek mindannyiunk közös hagyományát jelentik, és amelyek nem csak és kizárólag egyetlen irányzathoz kötődnek. Köszönöm szépen. (Ta ps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kíváne még valaki a vitában hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem. A záróvitát lezárom. Megkérdezem Akar László államtitkár urat, kíváne válaszolni. Igen, megadom a szót. AKAR LÁSZL Ó pénzügyminisztériumi államtitkár :
