Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
367 biztonságra van szüksége, hanem Magyarországnak arra a széles együttműködésre is szüksége van, amelyet a NATO tud biztosítani. (9.20) Magyarországnak szüksége van arra , hogy egyenrangú tagja legyen a sikeres nemzetek közösségének, hogy részt vehessen a külpolitika, a biztonságpolitika formálásában, hogy elnyerje azt a helyét, amelyet mindannyiunk meggyőződése szerint megérdemel, és amelyből Jalta és az azt követő szovje t uralom, illetve a kommunizmus kitagadta az országot. Tehát rendszerváltó népszavazás lesz ez, kedves barátaim, méghozzá olyan rendszerváltó népszavazás, aminek meg kell erősítenie, meg kell pecsételnie Magyarország egyértelmű Nyugathoz tartozását. Ez az az üzenet, amelyet a magyar történelemből mindannyian levonhatunk, ezek a szavak hangzottak el pártállásra való tekintet nélkül a miniszterelnök úrtól kezdve az ellenzéki vezetőkig augusztus 20án, amikor felidézték Szent István örökségét, felidézték a mag yar nemzet helyét, rendeltetését, küldetését Európában. Erről van szó, ez a tét, ebben kérjük mindannyian a kormánypártok és ellenzéki pártok, képviselők támogatását, egyetértését. Tudjuk azt, hogy Magyarország NATOcsatlakozását nemcsak manipulatív, rossz szándékú megközelítésben utasítják el egyesek. Természetesen vannak munkáspárti elutasítók, vannak MIÉPes elutasítók, akiknek a szándékai iránt kevés megértést kell mutatnunk - és szerencsére a magyar társadalom is igen kevés megértést mutat. De tudjuk a zt, hogy vannak, akiket más, ennél nemesebb, szebb eszmények is hevítenek: az '56os forradalom semlegességi követelése, a magyar szabadságküzdelmekből származó függetlenségi törekvések, vagy esetleg valamiféle idealizmusból táplálkozó, de eleve nem lebecs ülendő vagy elutasítandó pacifizmus. Ezek mind lehetnek nagyon szép eszmék, tisztelt képviselőtársaim, olyan eszmék, amelyek nem érdemlik meg azt, hogy gúnyolódjunk rajtuk, ennyiben különbözik attól az állásponttól, amit a Munkáspárt vagy a MIÉP képvisel, mert azok még gúny tárgyát is alig képezhetik, azokat szándékos rossz akarat és rossz szándék vezérli, ellentétben ezekkel, akiket inkább csak tájékozatlanság, inkább csak idealizmus, inkább csak a helyzet meg nem értése vezet. Tisztelt Képviselőtársaim! A zt hiszem, hogy ebben a teremben nem kell győzködnöm önöket, hiszen önök egyetértenek azzal, hogy mindazokat a problémákat és mindazokat a távlatokat, amelyekkel szembe kell néznie a Magyar Köztársaságnak, a Magyar Köztársaság polgárainak, csak a NATO kere tein belül tudjuk megoldani. Ezért tehát teljes körű az egyetértés, hogy ebben a kérdésben egyértelmű igen szülessen, mindannyiunknak érdekünk, mindannyian egyetértünk vele, hogy a népszavazás eredményes és sikeres legyen. A népszavazás azonban nemcsak ezz el az egyetlen kérdéssel foglalkozik, tisztelt képviselőtársaim. Ez a népszavazás egy másik kérdéskört is felvet. Egy olyan kérdéskört, amiben szintén nem lenne szükséges népszavazáson kikérni az ország lakosságának véleményét, legalábbis az alkotmány ezt nem írja elő. Mégis a kormány és egy más körben az ellenzéki pártok úgy vélték, hogy ebben a kérdésben is a nép bölcsességét kell igénybe vennünk, szükségünk van arra, hogy az ő véleményüket is kikérjük. Ez a földkérdés, a földtulajdonlás kérdése, illetve a föld szabályozásának kérdésköre. Az elmúlt hetekben, hónapokban egy álkérdés körül zajlódott a vita, politikai hecckampány alakult ki nyíltan belpolitikai indíttatásból, az ellenzéki pártok vezetésével, amelynek a célja az volt, hogy bizalmatlanságot kel tsen a kormány iránt, rágalmakkal illesse a kormány szándékait, és úgy állítsa be, mintha a kormánynak az lenne a célja, hogy külföldiek számára sajátítsa ki vagy idegenítse el az ország földjét. Mindez alávaló rágalom volt, tisztelt képviselőtársaim, hisz en ilyen szándék a kormány részéről nem volt. A valódi kérdés nem is az, hogy külföldieké vagy belföldieké a föld, hanem az, hogy azok tulajdonolhatjáke a földet, akik megművelik. Mert ma az a helyzet Magyarországon, tisztelt képviselőtársaim, hogy a föld 60 százalékát azok a társas vállalkozások, gazdasági vállalkozások művelik, amelyek nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek tulajdonjoggal. Az összes probléma gyökere tulajdonképpen ez.
