Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - A külföldre utazásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3593 Persze itt Salamon László feltette a kérdést, és mások is morfondíroztak ezen: akkor miért kell új törvény? Kétségtelen tény, hogy lehetett volna bizonyos tekintetben a hatályos törvényt módosítani, de azért én egyetértek az előterjesztővel abban, h ogy ha itt két eddigi törvény helyett van egy, vagyis megszűnt a kivándorlás jogintézménye - itt megint azt mondanám: különleges eseményből, az élet eddigi és eztán következő szakasza közötti, hatóságilag szentesített határmezsgyéből egy közönséges földraj zi eseménnyé válik az, hogy valaki áttelepül egy másik országba Magyarországról , ez elég fontos szemléletbeli váltás ahhoz, hogy megérje azt, hogy ha a két törvényt ilyen módon egy törvénnyé változtatjuk, akkor itt új törvényt kell alkotni. Tehát én egye tértek azzal, hogy az előterjesztő új törvényt terjesztett be. Azt gondolom azonban, hogy az új törvény egy fontos kérdésben nem változtat az eddigihez képest: megtartja az eljárás eddigi szabályozását, ugyanis az új törvény is azt mondja, hogy az eljárást az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai szabályozzák; magyarul: ha 20 meg 10 évvel ezelőtt azt mondta az akkori szabályozás, hogy ha beadok egy útlevélkérelmet - és nem véletlenül hívták ezt akkor kérelemnek, hiszen kéréssel fordultam a tisz telt államhoz, hogy méltóztassék engedélyezni azt, hogy én most kivételesen elutazhassak külföldre , akkor erre 30 napon belül kellett az államnak válaszolnia, és ezt a határidőt minden további nélkül még egyszer 30 napra meghosszabbíthatta. Most az állam szintén 30 napon belül köteles válaszolni, és most már köteles is azt az útlevelet - bizonyos korlátok kivételével - meg is adni. Azt gondolom, itt valami hasonlóról van szó, mint amiről a devizatörvénynél beszéltem: egy fordított oldalú szituációról, ami kor a gyakorlatban már teljesen szabadok vagyunk, de a szabályozásunk még mindig olyan, mintha nem lennénk teljesen szabadok. Minek ez a 30 napos határidő? Ez a 30 napos határidő arra kellett annak idején az államnak, hogy alapos körültekintéssel mérlegelj e, Kovács Péter utazhate külföldre; és hogy körülnézzen a különböző hivatalok különböző titkos és nem titkos aktáiban, nincse ott valami, ami miatt mégsem kellene az illetőt kiengedni; kellett az útlevélhez a párttitkár meg a munkahely engedélye s a több i. Ma erről szó sincsen! Hiszen a hatóság csak nagyon meghatározott, és a törvény 16. §ában felsorolt esetekben tagadhatja meg, és akkor meg is kell tagadnia az útlevél kiadását. Ehhez nem kell 30 nap, ehhez nem kell 10 nap, ehhez nem kell 1 nap, hanem ös szesen 5 perc kell, amíg megállapítja, hogy X. Y. rajta vane azoknak a listáján, akiknek nem szabad a külföldi utazását engedélyezni. Ha az illető nincs rajta, akkor semmi akadálya, hogy az útlevelet ugyanúgy azonnal a rendelkezésére bocsássák, ugyanúgy k iállítsák az illetőnek, mint a személyi igazolványt, vagy a jogosítványt. Igaz? Tehát azt gondolom, a gyakorlatban biztosan szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy itt 30 napon belül a hatóság kényétőlkedvétől függ, hogy kiadjae korábban az útlevele t, és ha valakinek esetleg sürgősen szüksége van rá, akkor a szokásos, egyébként is elég magas illeték mellé még egy pótlólagos illetéket kell fizetnie a sürgősség címén. Szóval, aki 5 nap után kapja az útlevelét, az miért sürgős? Szerintem 1 nap, az a ter mészetes! Hiszen az útlevelet nem kiadni kell, hanem kiállítani, ugyanúgy, mint a személyi igazolványt vagy a gépjárművezetői engedélyt. Tehát azt gondolom, ebben a tekintetben változtatni kell, és hogy a gyakorlat megváltozzon, ahhoz bizony az lenne a fo ntos, hogy ez be is kerüljön a törvénybe - és mi erre fogunk javaslatot tenni. Még azt hadd tegyem hozzá, hogy ez a 30 napos határidő valójában az utazás szabadságát korlátozza, mert amíg nincs meg az útlevél - és a kérelemhez elvileg a régi útlevelet mell ékelni kell, ha van , addig a 30 napig - vagy 15 napig, ha gyorsabban állítják ki - nem tud az illető külföldre utazni. Tehát azt gondolom, hogy ebben változtatni kell, és akkor teljes az utazás szabadsága. És ez azért is jó lenne, hogy az állampolgár tén yleg észrevegye: ő akkor utazik, amikor óhajt. Még inkább igaz ez, még inkább nyilvánvaló, ha van útlevele az illetőnek, és az útlevelet csak a lejárata miatt kell cserélni. Miért ne lehetne azonnal kiadni az új útlevelet, amikor az illető behozza,
