Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
3578 (19.00) Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom az első vitaszakaszt az ajánlás 453., valamint a preambulumban nyelvtani szövegmódosítást kezdeményező 1., 2. és 3. pontjai alapján. A tartalmi összefü ggésekre figyelemmel a vita e szakaszában szerepelnek az ajánlás 169., 215. pontjai is. Megkérdezem, kíváne valaki a vita e szakaszában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel nem jelentkezik senki, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! M egnyitom a második vitaszakaszt az ajánlás 5486. terjedő pontjai alapján, valamint a tartalmi összefüggésekre figyelemmel az ajánlás 181. pontjára is. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni a vita e szakaszában. Megadom a szót Sasvári Szilárd ké pviselő úrnak. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagyon röviden szeretnék három pont mellett érvelni. Először hadd kezdjem az időben később levő, a 17. §hoz benyújtott módosító javaslatunkkal, amivel azt céloztuk meg, hogy ez a törvényjavaslat szóljon arról, hogy a társasházban a társasházi lakók számára mi minősül, mi minősíthető közös költségnek. Ezt azért tartottuk szükségesnek, és tartjuk ma is szükségesnek, mert a legtöbb vita a társasházakban abból adódik, hogy ki fizeti és ki nem fizeti a közös költséget. Abban a pillanatban, ha egyértelművé tesszük a törvényjavaslatban, hogy mi minősül közös költségnek, szűkítjük a vita lehetőségét, és egyértelművé válik az, hogy minden olyan típusú költség, amelyi k a nem lakás célú helyiség, lakás és tárgy fenntartásának, felújításának a költsége, a közös költséget tartalmazza. Minden ezen kívüli költség köthető lakásokhoz, köthető tulajdoni hányadhoz, köthető az adott lakásban lakó emberek számához. Ezt a törvényj avaslat, nagyon helyesen, szabaddá is teszi, hiszen azt mondja, hogy az alapító okirat vagy a szervezeti szabályzat másként is dönthet, mintsem arról, hogy tulajdoni hányad szerint terhelik az adott tulajdont ezek a költségek. Így tehát azért is tartottuk fontosnak ennek meghatározását, mert ez tartalmazza a felújítási költségeket is. Számunkra a magyar lakásvagyon szempontjából nagyon fontos az, hogy kedvezmények sorakozzanak fel a kötelezettségek mellé. Így tehát ha valamely társasház felújítási alapot ké pez, annak továbbra is rendelkezésére álljon az a kedvezményes kamatozású hitellehetőség, amit most szolgáltatnak számára. A további javaslatunk, amelyet a társasházi törvény e tárgyalási vitaszakaszában mi kiemelendőnek tartunk, a 61. pontban szerepeltete tt javaslatunk, amelyik tulajdonképpen arról szól, hogy a lakók hétköznapi életét hogyan lehet úgy szabályozni, hogy egyfajta tisztességes, közös élet alakulhasson ki. Ezért minden olyan tevékenységet, amely a lakások bérbeadása útján a lakók nyugalmát zav arná, mi olyan tevékenységnek tartjuk, amelyet legalábbis a közgyűlés elé kell vinni. Az 54. pontban leírt módosító javaslatunk pedig azt kívánja egyértelműsíteni - ez talán a törvény e szakaszából ki is derül, mégis az egyértelműsítést szükségesnek tartju k , hogy azokban az esetekben, amikor a bérbe adás útján történik a hasznosítása az adott lakásoknak, akkor is a törvény egyértelműen rögzítse azt, hogy minden e lakással fennálló közös költség vagy bármi, a közösség felé megnyilvánuló költségbefizetés eg yértelműen a tulajdonost terhelik. Azt pedig, hogy a tulajdonos az adott bérlővel hogyan állapodik meg, a kettőjük között fennálló jogviszony tartalmazza majd. De mindenképp az a legfontosabb, hogy a társasházakkal szemben olyan egyértelmű viszony jelenjen meg, amiből következik az, hogy kit terhel a társasház fenntartásával kapcsolatos közös költség. Ez a tulajdonosé legyen, és a tulajdonos ezt a költséget vagy ráterheli a bérlőre, vagy nem terheli rá, ez a kettőjük közötti jogviszony. A törvény részletes vitájának e szakaszához ezeket kívántam elmondani. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Hegyi Gyula szocialista képviselőnek.
