Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházról szóló törvényjavaslat részletes vitája - HEGYI GYULA (MSZP):
3579 HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A lapvetően a 66. és a 181. ponthoz szeretnék hozzászólni, de utalni szeretnék más, az előterjesztő által nem támogatott, illetve támogatott módosító indítványokra is. Valamennyi módosító indítvány a lakónyilvántartás kérdésével foglalkozik. Elöljáróban azt szeretném mondani, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt a lakónyilvántartás helyreállítása ügyében interpellációt intéztem az éppen itt jelen lévő belügyi államtitkár úrhoz, akkor saját képviselői tapasztalatomhoz képest meglepően sok levelet, telefont, tám ogató véleményt kaptam, amiből ismét világossá vált számomra, hogy a lakosság igen jelentős része a lakónyilvántartás rendszerét szeretné helyreállítani. Fenyegetett, rossz közbiztonságunkban ez a biztonságérzetet növelné, nyilván objektíve is, de ezenkívü l egyszerűen azért is, mert egy jó érzést adna az állampolgároknak. A 66. pontban a 13. § (1) bekezdését úgy egészíteném ki, hogy a tulajdonostárs - mármint a lakás tulajdonosa - köteles a saját és a lakásába bejelentett személy személyi adatait a közös ké pviselőnek, illetve az intézőbizottság elnökének bejelenteni, és ennek megfelelően természetesen a másik oldalról - a 181. módosítvány jelzi ezt - a közös képviselő, illetve az intézőbizottság köteles nyilvántartást vezetni a tulajdonostársakról és a lakás okba bejelentett lakókról. Elég lojális vagyok a kormányhoz, az igazságügyi tárcához, ebben a tekintetben azonban, megmondom őszintén, nem igazán értem az elutasításukat. Úgy gondolom, hogy politikai köztudatunkban a nyilvántartással szemben olyan fóbiák é lnek, amelyek a rendszerváltozás előtt egy diktatórikus rendszerben méltányosak és helyeselhetők voltak, egy demokráciában azonban, amely a rendre és a törvényességre épül, nem kellene ennyire félni a lakók nyilvántartásától, egyáltalán semmiféle törvényes , az alkotmányos rendnek megfelelő nyilvántartástól. Itt arról van szó egyszerűen, hogy elemi feltétele - az én számomra legalábbis - egy társasház működésének, hogy a társasházban lakók tudják azt, hogy ha a másik lakásban valaki feltűnik, akkor ez milyen jogcímen jelenik ott meg: tulajdonos, lakó, vagy pedig esetleg rosszhiszemű módon látogatja a társasházat. Úgy gondolom, hogy ennek - elnézést, majdnem durván azt akartam mondani, hogy ennek az elkaszálása, de ez a kifejezés nem illik a parlamentünkhöz - a nyilvántartásnak a megakadályozása mindenképpen értelmetlen, mindenképpen értelmezhetetlen. Annak idején ebben a Házban én még az adatvédelmi biztos urat is megkérdeztem egy beszámolója kapcsán, és akkor legalábbis úgy nyilatkozott, hogy a lakók nyilvánt artása szerinte sem ütközik az adatvédelmi törvény előírásaiba. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az előterjesztő támogat a 69. pontban egy módosítást, amely - nagyon nagy mértékben puhítva - valamifajta nyilvántartás t mégis lehetővé tesz annak érdekében, hogy ahol a közös költségeket a lakók arányában kell fizetni, ott legyen valamifajta nyilvántartás arról, hogy egyes lakóingatlanokban hány lakó van. Hisz nyilvánvaló, hogy ha a vízdíjat a lakók létszáma alapján fizet ik, akkor nem mindegy, hogy 1 vagy 32 lakó használja ugyanazt a lakást. Azt gondolom azonban - örülvén annak, hogy a tárca legalább ezt a módosítást támogatja , tisztelt képviselőtársaim, hogy a vízdíjon, meg egyéb ilyen közös költségi kérdéseken kívül va n egy általános komfortérzet, egy általános biztonságérzet. Ha lakom egy társasházban, amely valamilyen módon mégiscsak egy közösség, akkor igenis közöm kell legyen ahhoz, hogy kik járnak a lépcsőházban, kik osztják meg velem azt a házat. Ezért a lakónyilv ántartás elutasítása szerintem ellentétes a törvény céljaival. Őszintén remélem, hogy a kormány e tekintetben most jobb belátásra tér, ha pedig nem, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy ha látjuk a nyugati demokráciák jogfejlődését, igen hamarosan meg f og változni a vélemény, és a rend és a törvényesség irányában fogunk ezen a téren is előrelépni. Magam néhány éve pár hónapig laktam egy holland lakásban, és igen, természetes volt, hogy a rendőrségre kellett menni, és a lakóházban is mindenki azonnal megt udta, hogy ki vagyok, mi vagyok és mit keresek ott.
