Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 25 (325. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3501 nem is törvényileg szabályozottan, de a tanúsítás mégis megoldható lesz valamilyen módon a későbbiek folyamán. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Gyimóthy Géza kisgazda képviselőnek. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vita e szakaszában azért kértem szót, mert tö bb kormánypárti képviselő úr beszélt a minőségtanúsítási ellenőrzési rendszerről, hisz itt a 18. ajánlási pontban az előbb felszólaló képviselő urak is ilyen érvényű módosítást nyújtottak be. Tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlanám azt a jelenleg na gyon rossz magyar gyakorlatot, hogy például az Európai Unióba igyekezvén, a magyar élelmiszereket, mezőgazdasági termékeinket, mivel exportorientált mezőgazdaságot szeretnénk, és érdek - a 10 millió magyar ember régen is meg tudott akár 20 millió embernek termelni ilyen mezőgazdasági terméket, élelmiszert , hogy ez bekövetkezhessen, hisz a minőségi mezőgazdasági termelésben mindannyian érdekeltek vagyunk. Ahhoz, hogy el tudjuk adni e termékeket, élelmiszereket az Európai Unióban, mindig nagyobb konkurenciá val kell megküzdenünk. Magyarországon például az élelmiszereket ahhoz, hogy az Európai Unióban megbízhatóan, hosszú távon forgalmazhassuk, jelenleg különböző minőségi tanúsítási jegyekkel kell ellátni; Magyarországon jelenleg körülbelül 3035 helyen vizsgá lják be az élelmiszereket. Magyarországot például Ausztriához hasonlítva, négyöt központi helyen - amely akkreditált az Európai Unióban - lenne célszerű a mezőgazdasági termékeinket, élelmiszereinket vizsgáltatni. Én ezért ajánlom tisztelt képviselőtársai m figyelmébe: az nagyon rossz gyakorlat lenne, ha, mondjuk, a területi agrárkamarák is olyan minőségi tanúsítási rendszert tudnának működtetni, amely még jobban növelné ezt a közel 3035 minősítési rendszert, tudniillik a párhuzamosságokat nem tudja egy sz egény ország megfizetni. Másodszor: higgyék el tisztelt képviselőtársaim, megbízható szakemberek mondatják velünk - akik az Európai Unióban például Ausztriának az európai uniós csatlakozását is végezték, azoktól a szakemberektől halljuk , hogy valóban csa k nagyonnagyon felkészült, központosított, akkreditált élelmiszervizsgáló, minősítő intézetek kapják meg azt a jogot, hogy az Európai Unióba egyáltalán szállíthassunk. Tehát én ezért most önmérsékletre kérek minden területi agrárkamarát, mindenkit, aki az előbb elhangzottakhoz hozzászólt, hogy ha látszólag sikerülne is most egy minőséget tanúsító rendszert létrehozni, sok megyében nem célszerű. Nem célszerű, mert ez a kis ország nem bírja el; olyan fejlett műszereket, technológiákat kell bevezetni majd a z élelmiszerminősítésbe, amelyek szinte csak négyöt megyére jutnak, tehát Magyarország viszonylatában négyöt központi helyen kell ezt megoldani. A másik: még korábban érintette, azt hiszem, Tokár képviselő úr, ezt a konzultatív - igen, azt hiszem, ezt a nevet használták: konzultatív tanács... (A feljegyzései között lapozgat.) , gazdasági konzultatív tanácsot; nem javaslom, hogy ezt elfogadják, a kormány előterjesztője támogassa ezt a javaslatot, mert a tanács a miniszterelnök által kijelölt miniszterekb ől, az országos gazdasági kamarák által kijelölt tisztségviselőkből áll. Szerintem minden külön bizottság csak nehezíti a munkát, gyakorlatilag nehezebbé tenné azt a piacszabályozási rendszert, amelyet meg kellene valósítani a kamaráknak is. Itt sajnos, bá r elég késő van, de azért engedjék meg a képviselőtársak, hogy kissé húzzam az időt abban a tekintetben, kénytelen vagyok megemlíteni, hogy amikor három éve a gazdasági kamarákról szóló törvény elfogadásra került, akkor az érdekvédelem kikerült a gazdasági kamarák, így az agrárkamarák hatásköréből is. (19.50)