Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3325 Ezen észrevételek után engedjék meg, hogy az SZDSZ és a magam ne vében vita után elfogadásra ajánljam képviselőtársaimnak a törvény tervezetét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Puha Sándor képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Balsay István képviselő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót Balsay képviselő úrnak. (16.20) BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A FideszMagyar Polgári Párt önkormányzati és rendészeti kabinetje áttanulmányozta a vá llalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvénytervezetet. Mint ahogy a beterjesztett törvénytervezet preambulumában olvashat ó, e törvénytervezet célja a közrend, a közbiztonság javítása, és ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szo lgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára e szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintett személyekhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igények érvényesítés éhez. Tisztelt Ház! Bár az előttem szóló megnyugtatott, hogy e törvény nem ad felhatalmazást különböző eszközök alkalmazására, és számomra nagyon megnyugtató volt, hogy sokkolót nem alkalmazhatnak majd velem szemben - bár maroklőfegyver alkalmazására lehet őségük nyílik , mégis úgy érzem, hogy e törvénytervezet sok vonatkozásban nem elégíti ki az e témakörben, e tárgykörben benyújtott törvények színvonalát, és további javításra, további pontosításra szorul. Úgy gondolom, hogy a miniszter úr expozéjában szer eplő megállapítás, miszerint e törvénytervezet e témakörben a jogalkotás végállomása, nem állja meg a helyét. Ha ez végállomás lenne, és ezzel egyirányú pályán jön a közbiztonság rohamos mértékű romlása - nemcsak a közérzet romlik, hanem azok a statisztika i mutatók is, amelyek e tárgykörben napvilágot láttak , akkor nem beszélhetünk e témakörben jogalkotási végállomásról, hanem feltétlenül követnünk kell az állampolgárok és az egész állam, a Magyar Köztársaság igényeit a biztonsághoz, a személy- és vagyonv édelemhez, a közrendhez, a közbiztonsághoz, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozásához. Úgy tűnik, hogy most válik valóban pregnánssá az államról és az állam szerepéről alkotott vélemény e nagyon fontos törvénytervezet elemzése során is. A véleményünk az, hogy az államnak a tulajdonviszonyok változása során sem szabad lemondania az állampolgárok alapvető érdekéről. A közrend, a vagyonvédelem, a személyi biztonság akkor sem szenvedhet csorbát, ha egyesek olcsó államról beszélnek. Mi szeretnénk, ha egy hatéko ny állam, a költségvetésben biztosított feltételekkel működő rendőrség és mindazon - a közrend és közbiztonság érdekében szolgálatot végző - szervek, közhatalmi szervek erősödéséről lehetne szó, amelyek meg tudnak felelni ezen elvárásoknak. Az egyik indokl ás során azt olvashattuk, hogy a magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat egy olyan jogszabályozási sorozat eleme, amely a gazdaság átalakulásából következik, illetve ehhez képest a gazdaság védelmét átalakító rendszerből. Úgy szólt az indokló , hogy arról van szó ugyanis, hogy a vagyon és a vagyonhoz kapcsoló jogosítványok a tulajdonost illetik, a vagyonhoz kapcsolódó jogosítványok, a vagyonnal történő rendelkezés, a vagyon gyümölcsöztetése és a vagyon védelme a tulajdonos feladata. Arról beszé lt, hogy amennyiben privát magántulajdonba kerül a vagyon, ez a feladat természetesen a tulajdonosé, amely tulajdonos adott esetben nem az állam. Arról szólt, hogy ehhez képest az állam feladata, hogy a tulajdonost olyan
