Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3326 helyzetbe hozza, amitől a tulajdono si jogon és a kötelezettségen alapuló vagyonvédelmi feladatainak hatékonyan eleget tud tenni, és az ehhez szükséges szolgáltatások törvényes feltételeit biztosítja. Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt tisztán látja azt a folyamatot, amelyről az önko rmányzati és rendészeti bizottság többségi, illetve bizottsági előadója is beszélt, hogy 1997 márciusában a személy- és vagyonvédelmi területen összesen 7494 - ebből 1599 társas, 5580 egyéni - magánnyomozói engedély került kiadásra. A rendőrség felügyeli e zeket a szervezeteket. Az igazolványok visszavonására 523 esetben került sor, és összesen 800 esetben kellett szabálysértési eljárást kezdeményezni ezen vállalkozások tevékenységével kapcsolatban. Megállapítható tehát, hogy e területnek a szabályozása szük séges és fontos, az ilyen törvénytervezeti szintű szabályozás azonban - amelyben az állam ismételt területet ad át, és nemcsak a társas vállalkozások számára, hanem a kamarai keretek között a magánvállalkozók számára új szervezeti feltételeket is biztosít - nem lehet a társadalom igényét a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében, valamint a személy- és vagyonvédelmi dolgok tekintetében csak e kamarára, csak a társas vállalkozásokra, magánnyomozói tevékenységre szorítkozó an biztosítani. Mi vitatjuk azt is, hogy a vagyoni viszonyok átrendezése során az állam kikerült az általános vagyonvédői szerepkörből. Nem értünk azzal egyet, hogy amíg a vagyon, a termelő vagyon többsége állami tulajdonban van, addig az állami tulajdonos - akár a rendőrség bevonásával is - védi a tulajdont, amint ez az állami tulajdonszerkezet kisebbségbe kerül, akkor az államnak mint fő tulajdonosnak már nem kell a tulajdonosok vagyonvédelmi feladatait teljes egészében mint általános vagyonvédő ellátnia. Mi ezzel vitatkozunk, és minden javaslatunkban - amely akár a költségvetésben, akár napirend előtt, akár interpellációban elhangzik a belügyminiszter úrhoz és a Belügyminisztériumhoz, a kormányhoz - szeretnénk, ha határozottabban a rendőrséget, a Belügymi nisztériumot mint az általános vagyonvédő szerepét erősítenék. (A jegyzői széket Póda Jenő helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.) Ezért ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban több kifogásunk van. Mi sem tartjuk megfelelőnek azt - mint ahogy ez az indoklásb an is olvasható , hogy a vagyonvédelem mértéke a vagyon mértékéhez, a vagyon nagyságrendjéhez igazodjék; hogy ez a tarthatatlan, erkölcsileg indokolhatatlan felfogás egy olyan új vagyonvédelmi rend bevezetését tegye lehetővé, amelyben az állam a vagyon na gyságához igazodó védelemben részesíti a tulajdonost, az államilag szervezett védelmi szolgáltatások révén. Ez a szabályozás, ellentétben a bizottság előtti indoklással is, lehetőséget ad arra, hogy a vagyon átalakulása során az állam e feladatait átadja m ás szervezeteknek. Vitatkozunk azzal is, hogy ki fogja biztosítani azt, amit az előttem szóló képviselőtársam már említett, hogy korlátozza valaki ellenőrzési módszerrel a kapcsolati tőke hasznosításának lehetőségét; hogy a magánnyomozást folytatni kívánók korábbi hivatali kapcsolataikat ne használhassák fel a megbízásuk teljesítése érdekében; hogy a közhatalmi szervezet számára megismerhető adatokat kifürkészhessék, és ezt átadhassák. Sok tapasztalatot szereztünk az elmúlt években, de azt látjuk, hogy enne k kiszűrésére sem a jelenlegi, sem a későbbi, sem a kamarai szervezeti formák között nincs lehetősége sem az államnak, sem a Belügyminisztériumnak, sem a rendőrségnek. Ezért ilyen irányba elvinni e törvénytervezet indoklását és egyes szakaszait, rendkívül kockázatos. Egyetértünk azzal a megállapítással, amely az indokok között szól, hogy a rendkívül drágán, államköltségen kiképzett nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezetek tagjai kilépése elé gátat szabjon, a tömeges pályaelhagyási törekvéseknek gáta t vessen e szabályozás. (16.30) Csakhogy nem ezt a célt éri el a törvénytervezet, hanem éppen ellenkezőleg. Mi is kapcsolatba léptünk több olyan társasággal, kamarával, vagyonvédelmi és magánnyomozói vállalkozások, érdekszövetségek képviselőivel, akik elmo ndták a vita során, hogy szerintük a tervezet nincs összhangban több alapvető kérdésben a hatályos jogszabályokkal.
