Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3319 Az ülés napirendjén ek elfogadása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A házbizottságnak az Országgyűlés ülésének a napirendjére , a tanácskozás időtartamára, a felszólalási időkeretekre és az előterjesztések együttes tárgyalására vonatkozó ajánlását kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdeze m a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a házbizottság ajánlását a jelzett módosítással együtt. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak. Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a házbizottság napirendi javaslatát elfogadta. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Soron következik a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A z előterjesztést T/4603. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4603/1- 2. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belü gyminiszter, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltást megelőzően a magánnyomozást a jogszabályok tiltották, a személyi és vagyonvédelmet erőteljesen korlátozták. Ezek a tevékenységek ekkor még zömében állami monopól iumnak számítottak. Az akkori felfogás ugyanis a személyi és vagyonbiztonság megteremtését gyakorlatilag teljes mértékben rendőri feladatnak tekintette, ezen a pályán tehát nem tűrtek meg civileket. A rendszerváltást követően, a piaci viszonyok térnyerésév el megváltozott a helyzet. A nyomozási típusú információgyűjtéssel, valamint a személyi és vagyoni biztonságot garantáló egyes tevékenységekkel kapcsolatban is az az igény jelent meg, hogy ellátásukat az állam ne sajátítsa ki, ne tekintse a maga előjogának . Ezek ugyanis piacképes szolgáltatások, amelyek iránt a bűnözés veszélyeinek növekedése, valamint a vagyoni differenciálódás közepette jelentős kereslet érzékelhető. Ennek megfelelően a rendőrségről szóló, 1994ben elfogadott törvényben az említett tevéke nységek korszerű jogi környezetének kialakítása célként jelent meg. A rendőrségi törvény 100. §ának (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a hatályba lépését, vagyis 1994. október 1jét követően e tárgyban törvényjavaslatot kell beterjeszteni az Országgyűlé shez. A kodifikációs munka nehézségei miatt azonban a törvényjavaslat beterjesztésére csak most kerülhet sor. Ezt megelőzően mind a mai napig az 1995. szeptember 1jén hatályba lépett kormányrendelet határozta, illetve határozza meg a vállalkozás körében v égzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályait. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
