Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
3315 vannak annak, hogy 14 éves lányok magas talpú cipőjükkel taxisofőrt verhetnek agyon. (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Részben igaz, miszerint az ország közerkölcse olyan állapotban van, hogy ez előfordulhat - de csak részben. Hiszen - hogy önt idézzem - a társadalom egészének kell megtalálnia a megfelelő választ; de ahogyan a népi kohók mozgalma nem hozta helyre Kína nehéziparát, úgy feltehetően a népi bűnüldözés sem hoz majd megnyugtató válas zt a közbiztonság magyarországi romlására. Mert nincs népi kohó, nincs népi bűnüldözés, vagy ha van, az nagyon nagy baj, az maga az önbíráskodás. Erre is láttunk példát, hiszen a harci ebekről hozott törvény végrehajtása késlekedik, így Magyarország számos városában előfordult az a helyzet, hogy mérgeket tettek ki a játszóterekre, a homokozók mellé, nyilván a kutyákkal szemben; én azonban nem szívesen vinném olyan helyre játszani a gyerekeimet, ahol a kutyákkal szemben mérget helyeznek ki az amúgy magukat ö nbíráskodásra elszánó emberek. A polgárok ugyanis azért hozták létre az államot, hogy mindazokat a gondokat, amelyekkel az egyes ember képtelen megküzdeni, az állam intézményein keresztül igyekezzék orvosolni, és a bűnözés bizony ilyen természetű gond. A p olgároknak nem azért van szükségük Belügyminisztériumra és magára a belügyminiszterre, mert az olyan jó dolog, hanem azért, mert az a bűnözés kérdését megoldja - vagy legalábbis elviselhető keretek közé szorítja. Befejezésül két gondolat: előszö r is szembe kell nézni a kialakult helyzet tarthatatlanságával! Abba kell hagyni az olyasféle nevetséges védekezést, hogy nem a bűnözés nőtt, hanem a statisztika javult! Szabadon idézve a szállóigévé vált verset: "Bizony növeli az, aki elfödi a bajt.". Más odikként: ha őszintén szembesülünk a gond nagyságával, akkor biztosan számíthatunk a megfelelő segítségre. Ha ön úgy érzi, hogy azért sikertelen, mert nem kap elég támogatást a munkájához, kérem, forduljon segítségért a kormányhoz, az Országgyűléshez vagy magukhoz a polgárokhoz! Ha ön képes félretenni a presztízsszempontokat, a FideszMagyar Polgári Párt (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) képviselőcsoportja támogatni fogja önt minden olyan kezdeményezésben, amely a polgárok biztonságát szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólások, moraj a kormánypártok soraiban. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pokorni képviselő úr immáron sokadik alkalommal foglalkozik a közbiztonság kérdésével napirend előtti felszólalásaiban, én pedig immár sokadik alkalommal értek vele egyet abban, hogy ez valóban egy nagyon súlyos probléma. Az sem igaz ezér t aztán, hogy a belügyminisztert nem érdekli a kérdés, vagy nem hajlandó tudomásul venni, miszerint itt problémák vannak. Ugyanakkor azonban az a fajta beállítás, ahogy ezt a képviselő úr teszi, félrevezető. Hiszen amikor én azt mondom, hogy a közbiztonság alakulása egy társadalmi probléma, és ezért a társadalom egészének kell a megoldást megtalálnia, akkor én ezt úgy szoktam folytatni, mint ahogy tettem például egy héttel ezelőtt is - a parlamenti jegyzőkönyvben megtalálható , hogy éppen ezért van kiemelt fontossága a bűn megelőzésének, tisztelt képviselő úr, hiszen a bűnt üldöznie természetesen a rendőrségnek kell, és senkinek nem jut eszébe ezek szerint önökön kívül, hogy ezt az állampolgárok tegyék meg. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A probléma é ppen abban van, képviselő úr, hogy olyan helyzet van ma a társadalomban, hogy valóban mindenkinek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a bűnelkövetési alkalmakat megelőzze, hogy a bűnözővé válást vagy hogy akár az áldozattá válást is megelőzze. É s azért mondom én ezt, képviselő úr, mert mindenütt, ahol sikert tudtak elérni a közbiztonság javításában - akár az utóbbi években New Yorkban, akár azt megelőzően például Angliában vagy Londonban , ez mindig akkor volt lehetséges, ha a bűn megelőzése ter ületén sikeresek voltak.
