Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ):
3300 jogszabályok felülvizsgálatának koncepciójá ról. 1996. október 4én az európai bizottság XXIV. fogyasztóvédelmi főigazgatóságának főigazgatója konzultációt folytatott az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagjaival az e tárgyban jelzett kérdésekre adott válaszokról. Tisztelt Országgyűlés! Az előzm ények közül mint legfontosabbról, a magyar fogyasztóvédelem és az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek viszonyáról szólnék. Az Európai Unióban elismert öt fogyasztói alapjog a következő: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez való jog, a jogorvoslathoz való jog, a tájékoztatás, az oktatáshoz való jog, a fogyasztók érdekeinek képviseletéhez való jog. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti fogyasztóvédelmi rendszerei lényegében ezekre az alapjogokra épülnek. Az európai megállapodás "Jo gszabályok közelítése" című fejezetének 68. cikkében kiemelt jogharmonizációs tárgyak között a fogyasztóvédelem is szerepel. Az európai megállapodás alapján a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak a közösségi normákhoz való közelítésére - vagy le galábbis a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérésére - tíz év áll rendelkezésünkre. A megállapodás e területén egyéb kötelezettséget nem ír elő a számunkra. A jogharmonizációs feladataink felméréséhez többek között azokra a kérdésekre is válaszolni k ellett, hogy: a fogyasztópolitika elismerten önálló politikae az önök országában, elfogadtake általános törvényt a fogyasztóvédelemről? Kétségtelen tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy úgy a magyar fogyasztók közvetlen érdeke, mint az ország Európai Unióho z való csatlakozási szándéka 1997re sürgetővé tette a jogalkotók számára a fogyasztóvédelem átfogó, általános törvényi szabályozását. Ilyen előzmények után született meg tehát az elénk terjesztett törvénytervezet. Az előterjesztést - szinte természetesen - ellenzéki képviselőtársaink éles kritikával fogadták. Véleményem szerint ezek az észrevételek nem lényegre törőek, és egyébként sem állják meg a helyüket, de gondolom, a kormány előterjesztője a zárszavában ezt bizonyítani fogja. Figyelemre méltóbbnak ta rtjuk azonban a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, így például elsősorban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület észrevételeit; javaslataikat mi is az előterjesztő szíves figyelmébe ajánljuk. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt egy törvénytervezet bírálatát m egfogalmazzuk, először is célszerű megfogalmazni azokat a funkciókat, amelyek teljesítését igényeljük, elvárjuk az előterjesztett javaslattól. (23.30) Majd ezekkel az igényekkel szembesítsük a leendő törvénytől várható, remélhető funkcióteljesítéseket! Ezt a módszert egyébként az előterjesztőknek is célszerű lenne alkalmaznia. Itt szeretném megemlíteni követendő példaként azt a munkát, amelyet a társasházi törvény előkészítésekor a Miniszterelnöki Hivatal értékelemzői végeztek. Munkájukkal nagyszámú módosít ó javaslat benyújtását előzték meg, mert már az előkészítés szakaszában feltárták a tervezet hiányosságait. Mit várnak, tisztelt képviselőtársaim, a magyar fogyasztók és a leendő nyugateurópai partnereink a fogyasztóvédelmi törvénytől? Mindenekelőtt és el sősorban azt, hogy törvény rögzítse legalapvetőbb fogyasztói jogainkat, és legyen olyan intézményrendszer, amely képes ezen jogokat érvényesíteni. A fő kérdés, amelyre a vita során választ kell kapnunk, tehát az, hogy megfelele ennek az elvárásnak a T/493 9. számú törvényjavaslat. A szabaddemokrata frakció véleménye szerint, tisztelt Országgyűlés, a válasz: igen, mert a tervezet kimondja, hogy forgalomba csak biztonságos áru hozható, rendelkezik a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelméről, rendelkezik a fogy asztók tájékoztatásáról és oktatásáról, a békéltető testület intézményének bevezetésével részletesen szabályozza a fogyasztói jogok érvényesítését segítő eljárást, és végül kijelöli, illetve megnevezi a fogyasztóvédelem intézményrendszerét, beleértve az ér dekvédelmi szervezeteket is, és szabályozza azok eljárását.
