Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
329 Mivel azt a célt tűztem magam elé, hogy jelen felszólalásomban röviden az előző kormánynak a termőföld tulajdonjogára vonatkozó szakmai, politikai akaratát próbálom megfejteni, két előterjesztés tartalmáról kell kissé részletesebben szólni. Ez pedig az előző ciklusba n a 6411. szám alatt, valamint a 14 809. szám alatt előterjesztett törvényjavaslatokat tartalmazza. A 6411es törvényjavaslatot a kormány az általános vita során visszavonta; a 14 809es számú törvényjavaslatból született meg a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény. A 6411. számú törvényjavaslat 13. §ával kívánta módosítani az akkor hatályos földtörvény 38. §át az alábbiak szerint: "Külföldi termőföld és védett természeti terület kivételével bármely ingatlan tulajdonjogát a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok figyelembevételével megszerezheti". Ugyanezen szakasz (3) bekezdése tartalmazza a külföldi fogalmának meghatározását, mely szerint "Külföldi a nem magyar állampolgár, kivéve a Magyarországon állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, vagy menekültként elismert személy, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet". A törvényjavaslat ezen szövegéből és a módosítás indoklásából is egyértelműen világos, hogy a javaslat lehetővé kívánta tenni a külföldi részvételével működő Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok vagy magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyiséggel nem bíró szervezetek termőföldtulajdonszerzését. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után nézzük meg, hogyan öntötte formába politikai akaratát az akkori kormány a 14 809. számú törvényjavaslat előkészítése során. A javaslat 6. §ának (1) bekezdése szerint belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági más szervezet a termőföld tu lajdonjogát - erdőbirtokossági és legeltetési társulat kivételével - a belföldi magánszemélyre vonatkozó mértékig szerezheti meg. A javaslat 7. §ában ugyan korlátot kívánt állítani az előterjesztő a külföldiek tulajdonszerzése terén, ez azonban a 7. § (1) bekezdése szerint csak a külföldi részvételével működő gazdasági társaságokra - a hangsúly a gazdasági társaságon van - vonatkozott volna. (20.30) Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt T/4749. számú törvényjavaslat a fentiekből következően lényegesen szi gorúbb feltételekhez kötné a földtulajdonszerzést. Igaz és nem véletlen, hogy a belföldi jogi személy meghatározásban benne foglaltatik a külföldi tulajdonban levő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet, de a már ismertetett módon e körnek az előb b ismertetett két javaslat is lehetővé kívánta tenni a termőföld tulajdonjogának megszerzését. Ebből eredően korlátozásként és az előző javaslatokkal szemben szigorításként értékelendő a javaslat 6. §ában megfogalmazott feltételrendszer, melyek együttes f ennállása esetén kerülhet sor belföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet tulajdonszerzésére. A javaslat tartalmazza azt is, hogy milyen eljárással zárható ki az, hogy a gazdasági társaság, illetve a belföldi jogi személy felszámolása vagy bármi okból történő megszűnése során külföldi a termőföld tulajdonjogát megszerezze. Megengedem, hogy az ismertetett hármas feltételrendszer pontosítható és pontosítandó is. Személy szerint kész vagyok e kérdéskörben az érdemi vitára, és az eredeti c élkitűzést figyelembe vevő, de a javaslat pontosabb megfogalmazását célzó módosító javaslatokat támogatni tudom. Tisztelt Országgyűlés! A termőföldről szóló 14 809. számú törvényjavaslat vitája 1994. február 8án kezdődött, és a határozathozatalra 1994. áp rilis 6án került sor. Mind az általános, mind a részletes vitát alapjaiban a választási kampány határozta meg, a választók kegyeiért folytatott nyílt küzdelem mind a vitában, mind a törvény végső tartalmában tetten érhető. A vita ilyen körülményeire tekin tettel nem lehet csodálkozni azon, hogy a javaslat végső formája eltért a beterjesztő kormány politikai, szakmai akaratától, és a földtulajdon szerzését csak belföldi természetes személyek részére tette lehetővé. A törvényjavaslat vitája során a Magyar Szo cialista Párt azt az álláspontot képviselte, hogy a reális értékeket tükröző és elismerő földpiac hiánya miatt a külföldi természetes személyek
