Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
33 Megadom a szót Szabó Rudolfné képviselő asszonynak. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A köztisztviselői törvény igen széles körű, de nem egészen átfogó módosítására kerül most sor. Az elmúlt öt év u gyanis nyilvánvalóvá tette, hogy ez a törvény is felülvizsgálatra, s ez alapján módosításra szorul. Szükségessé tették ezt a jogalkalmazási tapasztalatok, a kormány közigazgatási reformlépései, a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény, a foglalkozt atási törvény módosítása, a nyugdíjkorhatár emelése, az Alkotmánybíróság állásfoglalása a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítására, amely szerint a sorkatonai és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálatban eltöltött idő teljes tartamát k özszolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni. Ez utóbbi miatt ez év november 1jén e paragrafusnak hatályba is kell lépnie, különben újonnan közszolgálati jogviszony megalapítására nem kerülhetne sor szabályszerűen. De indokolttá tette a törvé nymódosítást hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka is. A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója szükségesnek tartja a benyújtott törvényjavaslatot, és tartalmával összességében egyetért. Kisebb módosításokra természetesen sort kell ker íteni majd a tárgyalás során. Hangsúlyozom, hogy az érdekképviseleti szervezetek - így a Magyar Köztisztviselők Szövetsége, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége is - egyetértenek a módosításokkal, mert így lehetőség nyílik a közszolgálati jogviszony nagyobb mértékű és a munkavállalók szempontjából némi előnyt jelentő megváltoztatására, de véleményük szerint ez nem a várt átfogó, reformértékű módosítás. Szerintük is e szabályozás segítheti a közszolgálat színvonalának emelését, a köztisztviselői kar kö zérzetének javulását, de érintetlenül hagy tisztázatlan kérdéseket. Alapvető elvárása az érdekképviseleti szervezeteknek, hogy a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszere biztonságosabb és kiszámíthatóbb legyen, s a jövedelmük arányos legyen a mu nkájuk szakmai színvonalával, felelősségével. A törvényjavaslat véleményünk szerint sokat tesz ennek megvalósítása érdekében, de az illetményrendszerben a valódi áttöréshez nincs elég költségvetési forrás. Ennek ellenére természetesen változásokat hoz, és például bővíteni kívánja az anyagi elismerések formáját; így bevezeti a képzettségi pótlékot, a szakvizsgapótlékot, a nyelvpótlékot. A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a pályázati rendszer és a megüresedett állások nyilvános közzétételének szabály ozása. Ennek révén elvileg - és reméljük, gyakorlatilag is - nagyobb körből lehet meríteni, nagyobb esély van a rátermett, jó felkészültségű köztisztviselői apparátus kialakítására; de fontos, hogy erősödjön a köztisztviselők kiválasztásának demokratizmusa , a kiválasztási eljárás szakszerűsége is. A rendszerváltozás óta visszatérő probléma - mint azt már belügyminiszter úrtól hallottuk , hogy számos politikushoz kötődő státuszon köztisztviselőket alkalmaznak. Ugyanakkor közismert tény, hogy a kabinetek tag jainak megbízatása az adott miniszterhez kötődik, alkalmazásuk általában nem a szakmai követelmények szerint, hanem elsődlegesen bizalmi szempontok szerint történik. Hallgatólagosan ezt tudomásul vesszük, ugyanakkor a jelenleg érvényben lévő jogszabály err e nem volt tekintettel. E törvénymódosítás speciálisan szabályozza a kinevezésüket és a jogviszonyuk megszüntetését, de nem tesz eleget az érdekképviseletek kérésének, miszerint az említett kör illetményrendszerének teljesen el kellene különülnie a köztisz tviselők illetményrendszerétől. Politikai tanácsadói, főtanácsadói munkakörök hozhatók létre e törvényjavaslat szerint, s a képesítési előírások megalapítása eltér a köztisztviselőkétől, bár továbbra is azoknak tekintjük őket. Kinevezésük a politikai vezet ő megbízatásának idejére szól. Hasonló az előírás az önkormányzati képviselőtestületre és bizottságaira, valamint a polgármester mellett működő tanácsadókra is.
