Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
34 Mint hallottuk, ez az intézkedés megfelel az OECDországok zömében követett gyakorlatnak. A po litikai tanácsadókkal ellentétben megszünteti a törvényjavaslat a köztisztviselői státuszát azoknak, akik a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat látják el, így például a közhasznú munkások. Mint ahogy tapasztalatból tudjuk, az elmúl t években igen sok problémát vetett fel e kérdés tisztázatlansága. Szól e törvényjavaslat a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzéséről is. A bizalmas munkakörre kinevezni ugyanis csak akkor lehet valakit, ha a szükséges bizton sági feltételeknek megfelel. Bekerül a törvénybe a gazdasági összeférhetetlenség is, miszerint már a jogviszony létesítésekor meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági életben betöltött tisztsége és a majdani köztisztviselői állás összeegyeztethetőe. Szintén t apasztalatból tudjuk, hogy emiatt is sok probléma merült fel a köztisztviselőknél. A közigazgatás reformjával, korszerűsítésével, munkájának eredményesebbé tételével függ össze jó néhány paragrafusa a törvénymódosításnak. Így például az, hogy a közigazgatá si szerven belüli átszervezés vagy a jogutódlás miatt bekövetkező változás esetén nem szükséges a köztisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához; vagy a közszolgálati jogviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eseteit különválasztva feltünte ti a hivatalvesztést fegyelmi büntetésként, vagy a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést; vagy az egészségügyi és a szakmai alkalmatlanság miatti felmentés feltételeit, teendőit pontosítja, garanciaelemként előírja az egészségügyi alkalmatlanság e setén a továbbfoglalkoztatás vizsgálatát a köztisztviselő választási lehetőségének meghagyásával. Szakmai alkalmatlanság címén pedig csak akkor lehet felmenteni, ha a minősítési eljárásban a munkáltató alkalmatlannak minősítette. Mint már említettem, közig azgatási reformmal függ össze jó néhány módosítás. Ennek során alapvető, hogy a létszám nagyságát a változó feladatokhoz lehessen igazítani. Sokszor elhangzott már itt és a jó előbb, de azt gondolom, hogy nem elégséges ezt elég sűrűn hangsúlyozni. (17.40) Nehezen vesszük ugyanis tudomásul, ha változik a munka nagysága, mértéke, akkor ehhez kell igazítani a létszámot is. Ebből pedig az következik, hogy adott esetben sor kerülhet létszámleépítésre, mégpedig jelentősebb számban is. Emiatt e területen is szabál yozni szükséges a csoportos létszámleépítés feltételeit, mint azt tettük nemrégen a munka törvénykönyve módosítása során. A létszámcsökkentést elrendelő döntést megelőzően össze kell hívni a köztisztviselői érdekegyeztető fórumot, illetve a helyi köztisztv iselői érdekegyeztetésben részt vevő feleket, és el kell látni őket a szükséges információkkal is. Itt azonban meg kell jegyezzem, hogy az előírt határidők és a megteendő intézkedések igen nehézkessé, lassúvá is teszik a leépítés folyamatát. Ehhez elég csa k összeadni azokat az időtartamokat, amelyeket előír a törvényjavaslat. Jogbizonytalanságot számol fel viszont a felmentési időre járó díjazás és a végkielégítés összegének szabályozása. A tartalékállomány bevezetésével hatékonyabbá kívá nja tenni az előterjesztő a feladatváltozásokat követő létszámátcsoportosításokat. Elő akarja segíteni, hogy az állásukból elbocsátottak ott folytathassák közigazgatási munkájukat, ahol valóban szükség van rájuk. Végkielégítés fizetésére azonban csak akko r kerülne sor, ha kikerülnek a közszolgálatból. Ez egy nagyon lényeges módosítás. Természetesen a tartalékállomány akkor töltheti be a szerepét, ha jól működő információbázis alakítható ki. Kérdés, hogy a központi közigazgatási szerveken túlmenően is betöl tie a hivatását a kiépítendő információs rendszer. A törvénymódosítás nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselők rendszeres szakmai továbbképzésére. Megszünteti a közigazgatási szakvizsga általános előírásait, ösztönzi viszont a kötelezettség nélküli szak vizsgát. Kizárja ebből a középfokú végzettségűeket. Ez több helyen, hogy
