Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
3169 ebben benne van az energiaárkompenzáció. Pontosan elmondta éppen az energiaárkompenzációra a népjóléti miniszter úr, hogy "és januártól még a nyugdíjak is 19 százalékkal emelkednek, ez is egy energiaárkompenz ációs forma". Nos, ezen persze természetesen lehet vitatkozni, ez törvényi kötelezettség. Aztán most azt is halljuk - jövőre választások lesznek, ne felejtsük el! , hogy amennyiben nagyobb lesz a bérkiáramlás, ami elég világosan látszik, hiszen már most 2 2,5 százalék körül áll a nettó keresetkiáramlás, akkor természetesen további nyugdíjemelésről is szó lesz, igaz ugyan, hogy a költségvetési törvény erre egyetlen fillér fedezetet nem tartalmaz. (12.30) Persze mondhatja erre azt a Pénzügyminisztérium, hogy na ja, ha magasabb a nettó átlagkeresetkiáramlás, akkor magasabb lesz a járulékbevétel is. Csak felteszem a kérdést: ha viszont ugyanakkor többen fognak átlépni a kiegészítő pénztárakba - amit megint nem tudnak a Pénzügyminisztérium szakemberei kiszámolni , és mondjuk, ez a járulékbevétel nem jön be , akkor miből lesz itt többletnyugdíjemelés, tisztelt képviselőtársaim?! Mert a Pénzügyminisztérium sem az állami költségvetésben, sem a társadalombiztosítás költségvetésében nem tervezett többletforrást erre. Azt gondolom, egyelőre a mesék birodalmába tartozik, hogy majd ha magasabb lesz a nettó átlagkeresetkiáramlás, akkor többletnyugdíjemelést fizetünk, mert erre vonatkozóan egyelőre az a bizonytalanság van, hogy vajon 20 vagy 50 milliárd forint lesz a nyu gdíjbiztosításból a járulékkiesés az új nyugdíjrendszer bevezetésének összefüggésében. Van itt még egy nagyon érdekes dolog: a frissen meghozott társadalombiztosításról szóló nyugdíj törvényének módosítása (Sic!) , eldugva a törvényben. Hogy hogyan van eldu gva, azt most elmondom, mert az indokolása egészen érdekes, nagyon sajátos és nagyon jellemző. A nyugdíjreformtörvények módosításai az eredeti jogalkotói szándék érvényesülését kívánják biztosítani, ami az öt törvény egyidejű parlamenti tárgyalása és a ren dkívül nagy számú módosító javaslat következtében nem tudott kellően érvényesülni a végső normaszövegben. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez a szép hosszú, bonyolult, kanyargós mondat egyszerűen azt jelenti, hogy a nagy kapkodásban, a nyugdíjtörvények tárg yalásának rendkívül nagy hajszájában a kormány nem vette észre, hogy szarvashiba maradt a törvényben. Ez ilyen egyszerűen fordítható le, és most azt írja ide, hogy ez csupán néhány további pontosítást jelent. Nos, képviselőtársaim, ez a pontosítás azt jele nti, hogy benne maradt a törvényben egy olyan apró, egészen apró kis hiba, hogy ha 47 éves kor fölött valaki átlép egy kiegészítő biztosítóba, akkor is ugyanannyi nyugdíjat fog kapni, mint az, aki nem lépett át, mert elfelejtették a két törvényt összehango lni. Ebben a fantasztikus nagy parlamenti hajszában, amikor az egész nyugdíjreformcsomagot keresztülpaszírozták a parlamenten két hónap alatt, már most kiderül - pedig még el sem kezdett működni a rendszer , hogy ilyen szarvashiba maradt a törvényben. Leh et, hogy ezt apró pontosításnak, jelentéktelenségnek, a törvényhozói szándék érvényesülésének nevezi a minisztérium, de azt gondolom, ez egy óriási probléma, és jelzi azt képviselőtársaimnak, hogy ezekben a törvényekben nagy valószínűséggel talán ekkora ne m, de sokkal több apró hiba még majd a működés során fog igazán kiderülni. Egyszerűen azért, mert a kormány sem magának, sem a parlamentnek nem hagyott elég időt arra, hogy ezt a bonyolult, sok törvényből álló nyugdíjreformcsomagot kellő mértékben végiggon dolja és kiérlelje. Az egészségügy. A Magyar Demokrata Néppárt nevében az egészségügyről már nagyon sokat szóltam. Elmondtam a '96. évi társadalombiztosítási költségvetés zárszámadásával kapcsolatban is, hogy botrányos az, ami az egészségüggyel történik. É s ezt már nemcsak a Magyar Demokrata Néppárt mondja és a többi, ellenzéki oldalon ülő párt természetesen, hanem az Állami Számvevőszék is, amely ma már a népjóléti miniszter felelősségét is felveti, hiszen lehetetlen helyzet, hogy egy évben ötször változzo n meg a finanszírozási rendszer. Lehetetlen helyzet, hogy egy kormány olyan döntéseket hozzon, hogy előbb megszünteti, majd fél év múlva visszaállítja a fogászat finanszírozását - és sorolhatnám tovább az ellentmondásos, zavarkeltő, végiggondolatlan - főké nt következményeiben végiggondolatlan - intézkedéseket.
