Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
3168 átlátszó lenne, és ny ilván a kormánypárti képviselők nem fogadnák el, hogy a költségvetési törvényben kisebb összeg szerepel nyugdíjkifizetésre, mint amennyit így is, úgy is ki kell fizetni. Ugyanakkor azonban az egészségbiztosítással évek óta megdöbbentő dolgot művel a Pénzüg yminisztérium. Olyan konstrukciós változásokat vezetett be a járulékrendszerben, majd olyan terveket készített el közösen a népjóléti miniszterrel - mindig is csodálkozva figyelem, hogy közösen a népjóléti miniszterrel, aki egyébként az egészségügyi ellátá sért felelős lenne , tehát olyan terveket készített el, amikben holmiféle megtakarításokat írtak a költségvetésbe: ha ilyenolyan és amolyan lépéseket megtesznek az egészségügy átalakításában, akkor ennyivelannyival és amannyival kevesebb kiadás lesz maj d, és ebből - ezt szó szerint mondta a népjóléti miniszter úr is - fejleszteni lehet az egyéb ellátási formákat. Hát, valami egészen fantasztikus csoda folytán ezek nem következtek be! Egyetlen egyszer sem következtek be, hanem csak a zavar, a káosz, az ös szevisszaság növekedett az egészségügyben. Az Állami Számvevőszék általános érvénnyel kijelenti a '98. évi költségvetést felülvizsgáló anyagában, összességében azt valószínűsíti, hogy az alapok '98ra tervezett bevételi előirányzatai nem fognak teljesülni, ez esetben mindkét alapnál hiány bekövetkezése várható, súlyosabb gondokra '98ban is az egészségbiztosítás területén kell számítani, beleértve a pótköltségvetés készítésének kötelezettségét is. Nos, tavaly már januárban világos volt, hogy az egészségbizt osításra pótköltségvetést kell készíteni, azóta már el is készült, meg is szavazta a parlament. Ha átnézzük az elmúlt évek törvényelőterjesztési és előkészítési gyakorlatát, világosan láthatjuk, hogy nem tervezési hibákról, hanem koncepcióról van szó ebb en az esetben. Az államháztartási hiányt, ennek egy részét folyamatosan, rendre eldugja a Pénzügyminisztérium elsősorban az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében, és ezzel egyébként még csökkenti is az egészségügyre fordított kiadásokat, mert bármit is mondanak, a GDPhez viszonyítva az egészségügyre fordított kiadások aránya csökkent az elmúlt három évben, tisztelt képviselőtársaim, 7 százalék helyett ma már 5 százalék körül járunk. Ezt egyébként a Pénzügyminisztérium háttéranyagai is tökéletesen bemut atják. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy véletlenszerűen úgy alakul a helyzet, hogy ejej valahogy ilyen rossz szakemberei vannak a Pénzügyminisztériumnak, nem tudnak számolni, nem tudják kiszámolni a saját döntéseik következményeit, hanem arról van szó, hogy tudatosan, előre átgondolt módon, folyamatosan csökkentik az egészségügyre fordított kiadásokat. Évek óta tényszerűen kimutatható! Ennek súlyos következményei vannak természetesen az egészségügyre. Nos, hogy is állunk akkor ennek a költségvetésn ek a tervezésével nyugdíjbiztosításban, egészségbiztosításban, hogy áll a járulékbevételek alakulása, mi várható, mit is tervezett a kormány? Elsősorban a nyugdíjbiztosításban januártól elindul az úgynevezett nyugdíjreform. Januártól nagyon sokan megteheti k azt, hogy átlépnek, kiegészítő biztosítást kötnek és kiviszik a járulékuk egy részét a kötelező állami nyugdíjbiztosításból. Erre vonatkozólag meglehetősen nagy eltéréssel számol a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Pénzügyminisztérium. A Pénzügyminisz térium javaslatában 20 milliárdos állami költségvetési megtérítés van, mint az átlépők következtében előálló hiány, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat ezt mintegy 50 milliárdosra becsüli. Nos, végiggondolva az elmúlt évek tapasztalatát és tényeit, általában a nyugdíjbiztosításnak volt igaza, de valljuk be, valóban nagy a bizonytalanság ebben. Eközben azonban a kormány 21,5 százalékos nettó bérkiáramlásra tervez, 2,5 százalékot ebből az özvegyi nyugdíjak emelésére szán, amiben egyébként - meg kell mondjam - a bizonytalanság még mindig nagy, hiszen a nyugdíjbiztosítási önkormányzat még nem tudta megmondani, hogy pontosan mekkora lesz a fedezete ennek az özvegyinyugdíjemelésnek, vajon elég lesze a 2,5 százalék. Ezt nem tudják pontosan, majd valamikor jövőre ki derül. 19 százalékos emelést terveznek a nyugdíjakban. Erre vonatkozólag már rengeteg érdekes dolgot hallottunk. Hallottuk azt, nem is egyszer különféle nyilatkozatokban, miniszterelnök úrtól, népjóléti miniszter úrtól - lehet visszaidézni, ha óhajtják, po ntosan, szó szerint is fogom mondani , hogy
