Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
311 Miért fontos a verseny szempontjából, a termelés biztonság a szempontjából az üzemet megjeleníteni? Én erőgéppark műszaki tervezést tanítok az egyetemen, és pontosan tudom, hogy Magyarországon mennyi erőgéppel lehet a termesztést biztosítani. Nagyon jól tudom, hogy ahol nyugateurópai példákat hoznak, ott öt hektá rra jut egy traktor, milyen eszközlekötéssel történik a termelés, és milyen eszközlekötéssel lehet megvalósítani ott, ahol 120 hektárra van egy traktor, mint Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ha nem a termelésből, hanem a birtokból, a föld tulajdonlásából indulunk ki, egészen más következtetésre jutunk abban az esetben, ha a termelés biztonságát is bekalkuláljuk. Gondoljanak bele, 20 millió forintos kombájn működtetését 3510 hektáros gazdaságok hogyan képesek biztosítani! Természetesen 3 hektár nagyüzem abban az esetben, ha fólia, oda természetesen nem kell kombájn; de 3 hektár kisüzem, amennyiben olyan jellegű termelési technológiai szerkezetről beszélünk. Versenyszerű mezőgazdaságról beszélünk, amely versenyképes mezőgazdaság, ahol nagyüzemi módszerekke l történik a gazdálkodás. Ez esetben igen, biztosítani kell a gépesítést hozzá. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért szót Tóth Tihamér, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót. DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP) : Kösz önöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, Farkas Gabriella képviselőtársam a vitában eddig elhangzottakat egy egészen más oldalról közelítette meg, és jelezte azt, hogy milyen jogrendszerbeli problémát jelent a földtulajdonszerzés mostani módo sítása. Tulajdonképpen úgy érzem, a teremben nagyon sokan értették, hogy miről van szó; akik viszont nem értették, más oldalról próbálják most ezt cáfolni. Szeretném jelezni, hogy amikor egyik érvként elhangzott, hogy ezzel a módosítással lehetővé teszik a zt, hogy újabb vagyonfelélés eszköze legyen a föld, akkor ez nem példa nélküli, ugyanis erre az elmúlt időszakban jócskán volt példa. És szeretném jelezni, hogy a vagyonnevesítés nem azonos a szövetkezetek széthordásával, csupán egyszerűen egy jelzésértéke volt annak, hogy aki a szövetkezetben korábban évtizedeket eltöltött tagként, az tudta, hogy neki abban a szövetkezetben van vagyona, és valamilyen értékű vagyona van, vagy legalábbis volt abban a pillanatban, amikor a vagyonnevesítés megtörtént. Más kérd és, hogy az ugyancsak szövetkezeti vezetői segédlettel hogyan erodálódott aztán néhány év alatt. Szeretném jelezni, tisztelt képviselőtársaim, még akkor is, ha ezekkel önök nem értenek egyet - és most nem arról a szövetkezetről beszélek, ahol önök dolgozna k vagy amelyet önök képviselnek, hanem másokról. Tessenek elhinni, hogy ma Magyarországon olyan nagy mennyiségben van külföldiek rendelkezése alatt termőföld... - ez ugyancsak döntően szövetkezeti vezetőknek köszönhető, ugyanis ők voltak azok, akik végigjá rták a részaránytulajdonos tagokat, és ők voltak azok, akik a külföldi megbízásából ezeket a szerződéseket megkötötték! Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiból. - Gyimóthy Géza: Így igaz!) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólá sra kért szót Kristóf István, az MSZPből. Megadom a szót. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Gyimóthy Géza képviselőtársam az előbbi hozzászólásában kétségbe vonta, hogy a települési önkormányzatok a javaslat 6. §ának (2) bekezdésé ben foglalt engedélyezési jogosultságukkal - nevezetesen, amikor a birtokmaximum felett kívánnak tulajdont szerezni - a település érdekének megfelelően képesek dönteni. Ezzel az állításával kétségbe vonta azt, hogy általában az önkormányzatok képesek a tel epülés érdekének megfelelően dönteni. Egyben kétségbe vonta ezáltal vagy ezen keresztül az önkormányzatiság alkotmányos elvét.
