Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
3006 állampolgárok igényeinek kielégítését, amilyen a katonaság. És ezt mondom a képviselő úrnak, hogy a magyar hagyományokban benne van a tábori lelkészség. És vannak egyházak, amelyek most tudtak tábori lelkészséget elindítani. Az önök állá spontjából az következik, hogy egyáltalán nem kéne tábori lelkészség - amire utalt Bauer Tamás , amivel nem biztos, hogy egyezik az ön véleménye, képviselő úr. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólá sra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Bízom benne, hogy az utolsó - de csak bízom benne. Sasvári Szilárd előző korábbi észrevételéhez kell még egy megjegyzést fűznöm, ami az előző kétpercesbe nem fért bele, ugyanis újr a elmondta azt, hogy minden egyház egyetért a vatikáni megállapodásban szereplő koncepcióval, és nem ismer olyat, amelyik nem - ezt mondta. (Sasvári Szilárd: az egyházi csomaggal!) Igen. Csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ugyanazt a hibát követ i el, hogy úgy mondjam, egy platformra helyezkedett a kormánnyal. Tudniillik a kormány is azt a hibát követte el ebben az egész folyamatban, hogy úgy tett, mintha csak a négy történelmi egyház létezne. Vannak olyan kis egyházak, amelyek a televízióban, saj tóban, nyilatkozatokban rögzítették azt, hogy nem értenek egyet ezzel a koncepcióval, és ellenzik a vatikáni megállapodást. Azok is egyházak, nemcsak a négy történelmi egyház, és ebben helyezkedett a miniszterelnök úrral közös platformra Sasvári Szilárd. A másik megjegyzésem az utolsó dologhoz, a tábori lelkészet kérdéséhez tartozik. Azzal teljesen egyetértünk - nem abban van közöttünk a vita , hogy a katonák számára lehetővé kell tenni a vallásuk gyakorlását a laktanyában is, lehetővé kell tenni azt, hogy mindenhez hozzájuthassanak, és a szükségletüknek megfelelően legyen jelen a lelkész, az egyház akár a laktanyában is; a tábori lelkészet azonban ennél többet jelent, és amit mi kifogásolunk, az az, hogy a lelkész, az egyházi személy egyúttal katona, akine k katonai rendfokozata van, aki része a katonai hierarchiának. Csak ebben van köztünk vita, ez az, ami szerintünk nem fér össze állam és egyház elválasztásával. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mo st a nem kétperces hozzászólásra jelentkezettek következnek. Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Vasárnap a híreket hallgatva nagy örömmel hallottam azt a többször is elhangzott hír adást, mely szerint Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Vatikánban, az Apostoli Szentszék székhelyén úgy nyilatkozott, hogy legjobb hite és meggyőződése szerint a Magyar Országgyűlés ratifikálni fogja az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást. Biz tos vagyok benne, hogy a köztársasági elnök úrból a bölcs előrelátás szólt, és talán engedtessék meg azt megmondanom - tekintve, hogy a köztársasági elnök urat az SZDSZ jelölte annak idején, és az SZDSZ képviselője volt, amikor elindult szép közéleti pályá ján , hogy bennem az SZDSZ legjobb lelkiismerete szólalt meg a köztársasági elnök úr szavaiban. Szeretném, ha a szabaddemokraták visszatalálnának ahhoz a bölcs belátáshoz, türelemhez, amely a köztársasági elnök urat és eme kijelentését jellemzi. Az állam és az egyház szétválasztása természetes, mindannyian ezt kívánjuk, ugyanakkor tudjuk azt, hogy a Katolikus Egyház ezer éve, a protestáns egyházak ötszáz éve részesei a magyar történelemnek. Augusztus 20a nemzeti ünnepünk, egyben Szent István ünnepe is. Ma gam is ott voltam augusztus 20án, a Szent Jobbkörmeneten, amikor láthattam, hogy a szabaddemokraták által delegált három legnagyobb közjogi méltóság - a köztársaság elnöke, a belügyminiszter, miniszterelnökhelyettes úr és a Ház alelnöke méltó módon rész t vettek ezen az állami és egyben
