Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3007 egyházi ünnepen. Jónak tartottam, ezért is csodálkozom azon, hogy egyesek más szellemben nyilatkoznak meg ebben a vitában, de mindenkinek joga van saját egyéni véleményét kifejteni. Ma olvashattuk a lapokban, hogy az egyik közelkeleti ország - Izrael - is aláírt egy fontos megállapodást a Katolikus Egyházzal, ennek kapcsán a külföldi kommentátorok aláhúzták - külföldi lapban olvastam , hogy ez is a közelkeleti megbékélés egyik lehetséges útja, ahhoz visz közelebb. Azt hi szem, hogy a világon nem véletlenül tart fenn olyan sok ország az Apostoli Szentszékkel diplomáciai kapcsolatot, mert igenis - Iványi képviselőtársamnak mondom - az a kettősség, ami az Apostoli Szentszék állami és egyházi státusa között van, jól ismert nem zetközi tény, nem ma kell erre rácsodálkozni; a nemzetközi realitások közé tartozik. Azzal kapcsolatban, ami a múlt héten Bauer képviselőtársamtól már elhangzott, hogy ő egyházpolitikában leginkább az amerikai modellt tartaná követendőnek, hadd idézzem Dar óczy Zoltán képviselőtársam számomra nagyon mélyen szóló és nagyon őszinte emlékeztetőjét, amikor egy másik vitában elmondta, hogy amikor Kanada százéves volt, és Magyarországon járt egy kanadai delegáció, amikor meglátták Daróczy képviselőtársam kezében a 100 éves cigarettát - talán vannak, akik még emlékeznek rá , akkor a kanadai úr megkérdezte Daróczy képviselőtársamat, hogy: Magyarország is most ünnepli százéves fennállását? Mire Daróczy úr úgy válaszolt neki, hogy nem Magyarország, hanem az állami doh ánygyártás százéves Magyarországon. (Derültség.) (19.40) Ezért nem hiszem, hogy az amerikai modellt össze lehetne hasonlítani a középeurópai és benne a magyar modellel. Az Amerikai Egyesült Államokat kétszáz éve alapították olyan emberek, akik Európát elh agyták, többek között azért, hogy a vallásgyakorlásnak és a vallásszabadságnak egy másfajta, az akkori Európában nem honos módját gyakorolják. Magyarországot ezer éve keresztény királyságnak alapították, majd természetesen a köztársasági államformára tértü nk át. S természetesen minden vallásnak és minden egyháznak azonos szabadságot kívánunk biztosítani a vallásszabadság elve alapján. De akkor is vannak olyan hagyományaink, amelyektől kár lenne megfosztani magunkat. Azt gondolom, az Apostoli Szentszékkel kö tött megállapodás ezeknek a történelmi hagyományoknak a felismerése és új, modern, korszerű, demokratikus keretekbe való helyezése. Többször elhangzott - ismétlik ezt a kifejezést képviselőtársaim , hogy a konkordátumnak van egy pontos fogalma. Ez nem kon kordátum, de ehhez valóban jogi lexikont kellene felütni, vagy más, egyházjogi vagy egyéb ismertetőből kellene elolvasni, de nincs értelme ezzel ilyen késő este foglalkozni. Azonban mindenképpen reagálni szeretnék arra, hogy ez téves megfogalmazás. Arra pe dig, hogy a Hornkormány vagy a Szocialista Párt egy új ideológiába kényszerítené az országot az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás aláírásával, szocialista képviselőként azt tudom mondani, hogy amíg egyrészt azzal támadnak minket, hogy egyházellene sek vagyunk, másrészt meg azzal, hogy klerikálisak, akik a katolicizmust tesszük az MSZP új ideológiájává, nos, addig, azt hiszem, pontosan azon az arany középúton járunk, amely helyes, és ezt szolgálja ez a megállapodás is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad képviselőtársam hozzászólása kapcsán két dolgot megjegyeznem. Az egyik az, hogy a köztársasági elnököt nem párt jelöli, még csak 1990ben sem jelölte az SZDSZ. A köztársa sági elnök úr megbízatása pedig 1995 óta különösen nem az SZDSZ jelöléséhez, hanem annak az ötvennél több képviselőnek az aláírásához kapcsolódik, aki őt köztársasági elnöknek jelölte. Másrészt nem tartom szerencsésnek, ha a magyar parlamentben a köztársas ági elnök úr szavait akár pro, akár kontra érvként a vitában felhasználjuk. Sajnos rossz szokása ez a magyar parlamentnek, hogy viszonylag gyakran előfordul hivatkozás rá. Úgy gondolom, ettől el kellene