Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2935 Tragikomikus, hogy ennyi negatív tapasztalat után, és a működési, gazdálkodási zavarokat ki nem küszöbölve, újra mindösszesen 17 milliárd forint hiánnyal számol ez az előterjesztés. Ez a mérsékelt hiány az egészségbiztosítás deficitjével lenne azonos. Már ebből az egyetlenegy figyelemfelhívásból látható, hogy a tbköltségvetés torz, rossz, jelentős hiányokkal kell te hát számolni, a költségvetésben megjelölt hiány irreális. Ez itt is rendkívüli javulást tételezne fel, hiszen az egészségbiztosítás hiánya az 1997. évben már az első félév végére meghaladta a 40 milliárd forintot. Még az optimistább nyugdíjbiztosítás egyen legénél is nulla százalékot terveztek, ami az én megítélésem szerint mindkét biztosítónál egy téves feltételezésből indul ki. A kormány 1998 januárjától ugyanis végrehajtja az úgynevezett nyugdíjreformot, ami a hagyományos nyugdíjbiztosítók számára kisebb bevételeket és egyúttal magasabb költségeket kell hogy jelentsen. A járulékbevételekből ugyanis osztoznia kell a hagyományos nyugdíjbiztosítónak az új típusú intézményekkel. Ebből fakadóan tehát a bevétele csak kisebb lehet, ugyanakkor a nyugdíjfizetési kö telezettségei változatlanok maradnak, sőt rá hárul az új és bonyolultabb adatszolgáltatás megteremtésének és egyéb költségeknek a viselése is, tehát kevesebbnek kell lennie mindenképpen a bevételnek, többnek a kiadásnak; egyértelmű tehát, hogy az ezek figy elmen kívül hagyásával történő tervezés torz és rossz. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy azt a deficitet, ami a nyugdíjreform miatt keletkezik, átvállalja. Ezt 20 milliárd átadásával kívánja megoldani, amivel szerinte nullszaldóssá tehető a nyug díjbiztosítás mérlege. Emlékeztetni kívánom azonban önöket arra, hogy Szeréminé, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke legalább 20 milliárd forintra tette még alelnök korában a szükséges adatszolgáltatás megteremtéséhez szüksé ges összeget. Ez az összeg ma az előterjesztésben nem is szerepel, hiszen 20 milliárd forinttal - tehát 20 ezer millió forinttal - szemben mindösszesen 469 millió forintot irányoz elő ugyanannak az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatnak a megoldásá ra, amelynél a nyugdíjbiztosító korábbi aligazgatónője 20 milliárd forint költségkiadással számolt. A kormány 20 milliárd forintos támogatása tehát nem erre, hanem a csökkenő járulékbevételek kompenzálására szolgál. A kormány előterjesztésében a társadalom biztosítás anyagait is bemutatja. Eszerint a nyugdíjbiztosító, az úgynevezett nyugdíjreform hatásainak közömbösítésére... - a kormány 20 milliárd forintjával szemben a Független Kisgazdapárt, rögtön hozzáteszem, 50 milliárd forintot tartana indokoltnak. Ez azonban, tehát a különbözetként mutatkozó 30 milliárd forint a kormány előterjesztésében viszont nem foglalja magába azt a 20 milliárd forintos informatikai kiadási költséget, amelyre már az előbb hivatkoztam. (12.50) Tehát ezt a költséget mindenképpen kü lön kellene kezelni és hozzáadni. Óriási tehát a különbség a kormány és a nyugdíjbiztosító által előre jelzett járulékbevételek között. A kormány 718 milliárd forintot, a nyugdíjbiztosító pedig 676 milliárd forintot számol bevételként. A különbség tehát 42 milliárd forint! Tehát olyan nagy, hogy a Független Kisgazdapárt megítélése szerint már önmagában ez a különbség is komolytalanná teszi az egész költségvetési számításokat. Kérem, ekkorákat nem lehet tévedni a harmadik évezred küszöbén, Európa közepén! Az Állami Számvevőszék is felhívja a figyelmet arra, hogy teljesen bizonytalan az a bázis, amelyre épül a '98. évi tbköltségvetés. Az 1997. évi adatok és folyamatok kormányzati megítélését az ÁSZ sem tudja elfogadni. A bizonytalan és kétséges bázis miatt el eve nem lehet reális az 1998. évi tbköltségvetés. A tervezés megalapozatlansága rögtön nyilvánvaló lenne, ha az ÁSZtörvényt a kormány betartaná, nem sértené meg ismét szándékosan annak 115. §át - ez ugyanis kötelezővé teszi a költségvetést megelőző két év tervezett és tényleges adatainak közlését. A költségvetéshez mellékelt táblázatok csak 1998 előirányzatait tartalmazzák. A függelékben vannak ugyan visszatekintő adatok, de ezeket nem ide elrejtve kellene közölni.