Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
2922 Ha Magyarországon az e gészségügyi ellátás biztosítási alapon jár az állampolgároknak, akkor nem elképzelhető, hogy 3,5 millió járulékfizetőnek kell eltartania a 10 millió magyar állampolgárt. Ma nincsen senki, aki a nyugdíjasok, a sorkatonák, a munkanélküliek és a gyermekek utá n fizetne járulékot, s ez az összeg hiányzik az egészségbiztosító kasszájából. Ha fenn kívánjuk tartani a biztosítási egészségügyi ellátást, akkor ezt a kérdést fel kell tennünk magunknak, és rendezni is szükséges. (11.40) Vagy vissza kell térni az állampo lgári jogon járó egészségügyi ellátáshoz, de akkor ezt is merni kell kimondani, ami politikai döntést igényel. De mi, szabaddemokraták, ebben nem leszünk partnerek. Összességében feltételezhető, hogy a tervezett bevételi előirányzatok nem fognak teljesülni , mint ahogy ezt az Állami Számvevőszék jelentésében is olvashatjuk, és ez mindkét alapnál hiányt fog eredményezni. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése nullszaldós, a költségvetési egyensúlyt az állami költségvetés 20,1 milliárd forintja biztosítja. A nyugdíjalap bevételi oldalánál a kormány a vagyongazdálkodásból 11,8 milliárd forint bevétellel számol, míg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat csak 3,5 milliárd forint bevételt tűzött ki célul. Sújtják a bevételi oldalt az önként kilépők járadékának kiesése i is, amit a kormány 20 milliárd forinttal kompenzál. Hogy ez valóban 20 milliárd lesz vagy több, ezt jelenleg nem lehet tudni. De a zárszámadásnál elszámolásra kerülhet a különbözet. Az 1998as nyugdíjemelés mértéke 21,5 százalék, ami 19 százalékos nyugdí jemelést jelent, és 2,5 százalék szolgál az új özvegyi nyugdíjrendszer forrásául. Ez a 19 százalékos nyugdíjemelés a beterjesztett törvényjavaslat legszebb része. Végre nemcsak követi az inflációt a nyugdíjak emelése, de meg is haladja azt. Ez ebben az évb en jelentkezik először a rendszerváltás óta. Ez is bizonyítja, hogy a gazdasági egyensúly kialakult hazánkban, és az elmúlt évek stabilizációs törekvéseinek meglett az eredménye. Most már az életszínvonal emelése van napirenden, ami először a nyugdíjak reá lértékét meghaladó emelésekben nyilvánul meg először. A nyugdíjkiadásokat érintő változások a következők voltak: a nyugdíjkorhatár megemelése, a nyugdíjemelés alsó és felső korlátjának eltörlése, az özvegyi nyugdíjjogosultság körének kiszélesítése, az árva ellátások mértékének változása és a rokkantsági nyugdíjak átkerülése az Egészségbiztosítási Alapból a nyugdíjalapba. Ezek a változások a nyugdíjbiztosító kiadásait növelik. A működési kiadások előirányzata 16,2 milliárd forint, ami lehetőséget biztosít a s zemélyi juttatások 14,5 százalékos emelésére és a dologi kiadások 5 százalékos növelésére. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a nyilvántartási rendszer fejlesztésére is, ami elengedhetetlenül szükséges a nyugdíjreform bevezetése után. A kiadási oldal is elt ér a kormány és az önkormányzat költségvetésében, mert az önkormányzat nem számol a rokkantsági nyugdíjak kifizetésével. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya 17,1 milliárd. A bevételi oldalon számoltak a bruttó keresetnövekedés 4,5 százalékával, az egészségb iztosítási járulék 1 ponttal való csökkenésével és az egészségügyi hozzájárulás 2100 forintra való emelésével - és hogy ez a hozzájárulás már az egész évben beszedhető , valamint számol a költségvetés a kintlévőségek 20 milliárd forintos behajthatóságával is. Sajnos, ez az év is bizonyította, hogy a tervezett egészségügyi hozzájárulás csak egy része volt beszedhető, és még az 1997. évi pótköltségvetés sem számol reális számokkal. A kiadási oldalon a gyógyítómegelőző ellátásra 296 milliárd forintot tartalm az a költségvetés. Ez az előirányzat feltételezi, hogy a mentés, vérellátás és transzplantáció költségeit az állami költségvetés fedezi. Ezért ez az előirányzat 7,8 milliárd forinttal kevesebbet tartalmaz. Kérdés, hogy elég lesze az állami költségvetésből a mentésre, vérellátásra és transzplantációra a 7,8 milliárd. A gyógyítómegelőző kassza nagyságrendje meghatározó lehet az elkövetkezendő év egészségügyi ellátásában, hiszen ebből a kasszából finanszírozzák az alapellátást, a járóbetegellátást, a kórház akat is.
