Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2915 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok ülésein k isebbségi vélemények is megfogalmazódtak. Most sor kerül a bizottságok véleményének ismertetésére. Megadom a szót először Francz Rezsőnek, a költségvetési bizottság előadójának, aki a többségi véleményt ismerteti, őt követően pedig Csépe Bélának, aki a kis ebbségi véleményt terjeszti elő. Megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak. FRANCZ REZSŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 1997. november 5én tűzte napirendjére a T/4921. számú, a társadalombiztosítás '98. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának vitáját. Az Állami Számvevőszék írásos véleménye nem állt rendelkezésünkre, de bizottságunk egy tartózkod ás mellett támogatta, hogy az ÁSZjelentés szóbeli ismertetése figyelembevételével alakítsuk ki véleményünket az általános vitára való alkalmasság tekintetében. A törvényjavaslat bizottsági véleményezésének késedelme jelentősen hátráltatta volna az általán os vita elkezdését, nagy valószínűséggel lehetetlenné téve ezzel e fontos törvény ez évi elfogadását. A társadalombiztosítási alapok 1998. évi költségvetése a kormány által elfogadott költségvetési irányelven alapul, ennek megfelelően a kiadások közül első bbséget élvez az 1998. évi nyugdíjemelés fedezetének biztosítása, 21,6 százalékos nyugdíjkiadásnöveléssel számol a költségvetés ezen a soron. Hasonló mértékű előirányzatnövekedésre van lehetőség a pénzbeli ellátások többségénél, hiszen ezek az előző évi jövedelem arányában kerülnek megállapításra. A törvényjavaslat kisebb mértékű, reálértékben is megjelenő kiadásnövekedésre ad módot. 11 százalékkal tervezi növelni a gyógyszertámogatásokat és a gyógyászati segédeszközök kiadásait. A törvényjavaslat nem tar talmaz jelentős járulékrendszerbeli változásokat, az egészségügyi járulék volumenének 16,6 százalékos növekedésével számol, ami a járulékköteles keresetek növekedéséből adódik. A költségvetési javaslat 17 milliárd forint hiánnyal számol. A nyugdíjtörvénybő l adódó és vállalt garanciáknak megfelelően 20 milliárd forint állami költségvetési támogatás jelenik meg a társadalombiztosítás bevételi oldalán, és 8 milliárd forint a gyed után fizetendő nyugdíjjárulék előirányzata. A már elhangzott, figyelemre méltó ki adási előirányzatok növekedése mellett a vérellátás, a mentés és egyes, nagy kiadással járó beavatkozások az állami költségvetésből kerülnének finanszírozásra. Ennek ellenére hangzottak el aggályos vélemények a törvényjavaslat tervezett megvalósulására von atkozóan. A kiadási oldalon kevésbé, inkább a bevételek oldalán, ezen belül a tervezett 52 milliárd forintos hátralék behajthatóságát illetően hangzottak el kételyek. Tisztelt Ház! Kétségkívül nehéz korrekt módon megítélni, hogy kellő erőfeszítéseket tesze a társadalombiztosítás a hátralékok következetes beszedésében, hogy ne legyen folyamatosan hátrányban a lehetőségeihez képest. (11.10) Mennyire teszi kényelmessé őket az a biztonságtudat, hogy az elmaradt bevételeket majd pótolja, pótolni köteles az álla mi költségvetés? Átalakuló társadalmunkban a társadalombiztosításnak ugyan önkormányzata már van, de nem tudta magát teljesen függetleníteni az állami költségvetéstől. A helyzet mindnyájunk számára érthető, ugyanakkor elvárható, hogy a hátralékok halmazábó l lehessen elkülöníteni megbízható módon a behajtható tőketartozásokat és a tartozások kamatait. A jövő év végére le kellene tisztázni, hogy a számon tartott követelésállományok közül mennyi a behajtható. Felesleges ezt maga előtt tolni, és különféle bizon ytalan prognózisokba bocsátkozni minden évben. Stabilizálódó gazdaságunkban nem szabad megtűrni, hogy az ügyeskedők a járulékok késedelmes fizetéséből húzzanak hasznot, majd kedvező alkupozícióba kerüljenek a becsületesen fizető munkaadókkal szemben.
