Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
2914 Minden terv és minden költségvetés támaszkodik a bázisadatokra, és az önkormányzatok - mint ismeretes - alacsonyabb bázisból indultak ki, mint a kormány. Mérsékeltebb járulékbevételekkel és jelentősebb költségvetési megtérítéssel számolnak 1997re v onatkozólag, mint a kormány. A különbségeket a vagyonértékesítés forszírozásával mérsékelni - amiről Akar államtitkár úr említést tett - a mi meglátásunk szerint enyhén szólva is vitatható megoldás. Nemcsak azért, mert nincs törvény a tbalapok vagyonának rendeltetéséről, hanem azért, mert vagyonfelélésre késztet, erre készteti a biztosítási önkormányzatokat, különösképpen a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozólag. Ezért mi azt mondjuk, hogy - akármennyire is feszített a központi költségvetés előirányzott hi ánya - a központi költségvetés terhére úgymond a támogatások megemelésével kellene biztosítani a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi egyensúlyát. Hasonlóképpen eltér a véleményünk a pénzügyi kormányzatétól, az Akar úr expozéjában mondottaktól a gyógyszerek ár ának támogatásával kapcsolatban is. Igaz, hogy ezen a téren a korábbi évekhez képest nőttek a támogatási összegek, azonban a mi számunkra rendelkezésre álló adatok, prognózisok és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, azt sugallják, hogy mintegy 78 m illiárd forintnyi különbség van a tervezett és a szerintünk reálisan indokolt támogatások között. Reményt nyújt természetesen az az itt hallott információ, amit nekünk nem volt módunk figyelembe venni, miszerint a gyógyszergyártókkal folytatott kormányzati tárgyalások ezt a feszültséget 1998ban enyhíthetik. Véleménykülönbség van az Állami Számvevőszék és a kormány között azon a téren is, hogy a mi megítélésünk szerint a kormány túlzott várakozásokat fűz a behajtási tevékenység eredményességéhez. Jelenleg t öbbféle ösztönzési rendszer is működik egyidejűleg, és mi ezt a gyakorlatot szakmailag vitathatónak, indokolatlannak vagy indokolhatatlannak tartjuk, de talán még fontosabb arra felhívni a figyelmet, hogy morálisan veszélyesnek tartjuk. A közelmúltban napv ilágot láttak bizonyos sajtóértesülések olyan információkra vonatkozólag, amelyek nyomán a jövő esztendőben szándékunkban áll e téren további vizsgálatokat végezni. Nagyon veszélyes az az ösztönzési gyakorlat, ami visszaélésekre csábíthatja az ezzel foglal kozó tisztviselőket. Ezért mi azt javasoljuk, hogy a jelenlegi időszakban érvényes ösztönzési rendszert felül kell vizsgálni egységes elvek, a következetes szabályozás és az ellenőrzés igényével. Tisztázni kell az évek során felhalmozódott, mintegy 230 mil liárd forintra tehető adósságállomány valós mértékét, és szakmailag világos és egyértelmű megoldást kell keresni ennek a kezelésére. Ebben nemcsak politikai döntést, nemcsak pénzügyi döntést kell hozni, hanem a könyvvizsgálónak és, azt gondolom, az Állami Számvevőszéknek is közre kell működnie. A magunk részéről ezt természetesen fölajánljuk, mint eddig is tettük. Tegnap a társadalombiztosítási alapok '96. évi zárszámadásával kapcsolatban említést tettem a könyvvizsgálat fontosságáról. Most arra hívom fel a figyelmet, hogy a könyvvizsgálat költségeit nem szerencsés a világbanki kölcsönből finanszírozni, hanem a működési költségvetésnek kellene ezt fedeznie. Ezt kívánja a könyvvizsgáló függetlensége és egy független könyvvizsgálótól elvárható szakmai teljesít és, és nem utolsósorban ezt írja elő az államháztartási törvény is, tehát a törvényességi szempont is ezt mondatja velünk. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetéskészítés, a tervezés a bizonytalanságot igyekszik mérsékelni. Ha nem lenne bizonytalanság, talá n tervezni sem kellene, elég lenne pusztán csak számolni. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítási alapok 1998ban reális költségvetés alapján működhessenek, a törvényjavaslat korrigálásra szorul. Az Állami Számvevőszék ehhez nemcsak a véleményével, hanem több mint egy tucat javaslatával is hozzá kíván járulni. Örülök annak, amit Akar úr ez ügyben expozéjában mondott, hogy tudniillik a kormány áttekinti a Számvevőszék javaslatait, és igyekszik ezeket a törvényalkotás során realizálni. Ezeknek a javaslatoknak a t ovábbi tanulmányozását és elfogadását javasolom a tisztelt Országgyűlésnek és a népjóléti, pénzügyi kormányzatnak egyaránt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
