Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitájának folytatása és... - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
2868 Ez is azt igazolja, hogy a korrekt döntési mechanizmusok kialakítása a legfontosabb. Szocialista párti képviselőtársaim határozottan kiálltak a döntések decentralizálása mellett, de például a Fidesz vezérszónoka is ezt tám ogatta egy áprilisi vita során, ahol szintén a címzett támogatásokról volt szó. "Ebben a kérdésben korábban más állásponton voltam, de az élet meggyőzött arról, hogy a területfejlesztési tanácsoknak bizonyos területen meg kell adni a lehetőséget a sorolásr a, például az értékhatárhoz kötve" - mondta szó szerint. A mostani vitában erről a kérdésről nem fejtette ki a véleményét nem tudom, hogy azérte, mert fenntartja az áprilisban elmondottakat, vagy esetleg újra visszatér a korábbi véleményéhez. A döntések d ecentralizálását én is követendő elvnek tartom, ehhez azonban társulnia kell az objektivitásnak is. Ezt látom sok esetben kétségesnek. Ellenérvként itt fel lehet hozni, hogy a parlamenti döntések sem feltétlenül objektívek. A 200 millió forintos határ dece ntralizálása ösztönzőleg hathat a régióban való gondolkodásra is. A címzett támogatási igények benyújtási határidejének megváltoztatása jelentős és pozitív módosítás. A korábbiakhoz képest az önkormányzatok 7 hónappal később nyújthatják be pályázataikat. E z jelentősen csökkenti az inflációs hatásokat, és tervezhetőbbé teszi a beruházást, hosszabb idő áll az önkormányzat rendelkezésére, hogy a döntését előkészítse, valamint költségvetési koncepciója ismeretében dönthet a beruházásról. A módosítás szűk körben lehetővé teszi, hogy egy hosszabb beruházás esetén, a feladat ellátását szabályozó törvény jelentős módosításakor a feladatváltozásról az Országgyűlés határozata alapján dönthessen. A céltámogatási rendszerrel kapcsolatban talán a leglényegesebb változtat ás a támogatások mértékének 10 százalékos emelése a támogatott célok minden területén, az ösztönzés a társulásokra és a tárulásokban megvalósított beruházásokra is. Korábban már említettem, hogy a tervezet pontosan meghatározza a források felosztási arányá t az egyes célok között, jelentős többletforrást biztosítva a szennyvízberuházásoknak. Az életveszélyes iskola kiváltása után megmaradó keret 70 százalékot irányoz elő a szennyvízberuházásokra, 1515 százalék marad az egészségügyi gépműszerbeszerzés és a s zilárdhulladéklerakók támogatására. Az ezekből esetleg megmaradó vagy visszamondott, visszavont támogatások forrásait is a szennyvízberuházásoknál kell felhasználni. A beruházások megalapozottsága szempontjából igen fontos, hogy a tervezet előírja: csak m űszakipénzügyigazdasági szempontból előkészített, a feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető támogatás. A beruházáshoz csak szakmailag megfelelőnek tartott megvalósíthatósági tanulmány alapján nyújtható támogatás. A beruházásnak ön állóan üzembe helyezhetőnek kell lennie. Fontosak a különböző jogvesztő határidők és az ezekkel kapcsolatos visszautalási kötelezettségek. Ugyanilyen fontosak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó szabályok, vagy az elszámolást szabályozó pontosító rendelk ezések. Technikai módosítás ugyan, de mivel közpénzek visszafizetéséről rendelkezik, igen fontosnak tartom a 13. § (9) bekezdését. Ugyanis a '9192ben befejezésre tervezett beruházásokból fel nem használt és le nem mondott pénzek felhasználási, illetve le mondási határidejét határozza meg 1998. április 30ában. Ez eddig nem volt szabályozva, maguknál tarthatták a pénzt, gyakorlatilag bármeddig. A 14. § az áfa levonhatóságáról, illetve az ahhoz tartozó arányos támogatás visszautalásáról rendelkezik. Korábban már említettem az ÁFI megszüntetésével és a kincstár felállításával, valamint a BM utalványozásával kapcsolatos szabályozást. Ugyancsak jogszabályi változást követ az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének a nevesítése. A tervezet meghatározza a központi tá mogatással megvalósult beruházás esetén nemcsak az alapítás, hanem a működtetés folyamán is a keletkezett vagyon aktiválásának szabályait. Erről előttem szóló képviselőtársam is szólt.
